Az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé az Európai Bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását, a bizottság és az Európai Parlament két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a csütörtöki Kormányinfón.
SZEMBEN A VÁLASZTÓI AKARATTAL
Gulyás Gergely azt mondta, a szerdai európai parlamenti (EP) vita mindenkinek világos képet adott: az Európai Bizottság is elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány elsősorban a igazságszolgáltatás függetlenségéért tett, de a bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé.
Közölte: a kormány idei első ülésén megállapították, hogy a múlt év végi megállapodásnak megfelelően immár folyamatosan érkeznek az uniós pénzek. Magyarország ugyanis már májusban megállapodott az Európai Unióval arról, hogy az igazságszolgáltatást érintő – magyar álláspont szerint indokolatlan – módosítások közül melyeket kell elfogadni ahhoz, hogy a bizottság is belássa azt, amit az elnöke szerdán az EP-ben is elmondott: a magyar jogszabályok szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét – emlékeztetett. Hozzátette: ez korábban is így volt, épeszű ember a magyar bíróságok függetlenségét nem kérdőjelezte meg.
Az Európai Bizottságnak kellett még fél év, hogy ezt belássa, és mostanra a Magyarországnak járó források egy részét felszabadítsa – közölte, hozzátéve azonban: a bizottság és az EP két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak, minden korábbi népszavazás eredményénél nagyobb támogatottságot kapott ugyanis a migrációellenes álláspont, majd még ezt is felülmúlta a gyermekek LMBTQ-propagandától való megóvásáról szóló népszavazás eredménye. Elmondása szerint ez mutatja azt is, hogy vannak korlátai a bizottsággal való megállapodásnak.
Olyan ügyekben, amelyek nem károsak, a magyar kormány hajlandó megállapodásra jutni, de azokban a kérdésekben, amelyekről a magyarok világosan véleményt nyilvánítottak, ez antidemokratikus és elfogadhatatlan lenne – hangsúlyozta.
Magyarország számára még a bizottság akarata esetén sem fogadható el az, hogy a gyerekek körében LMBTQ-propagandát lehessen terjeszteni, mint ahogy az az álláspont sem adható fel, hogy a magyarok határozzák meg, kikkel kívánnak együtt élni, hiszen mindkét ügyben népszavazás is zajlott – rögzítette a miniszter.
HARMADÁVAL NŐNEK A PEDAGÓGUSBÉREK
A miniszter úgy vélte: a vitából kiderült, hogy a magyar baloldal nem adta fel azt a reményét, hogy a tanárbérek emelését megakadályozza. „Az ismert magyargyűlölő külföldi képviselők mellett magyarok, többek között a Momentum képviselői is felszólaltak, elfogadhatatlannak tartva, hogy Magyarország EU-s forrásokhoz jusson” – mondta.
Ugyanakkor a baloldal nem tudta megakadályozni, hogy az EU-s források tanárbéremelésre fordítható része rendelkezésre álljon, ezért a kormány korábbi ígéretének megfelelően a tanárok fizetésemelésében nagyot tudnak előrelépni – tette hozzá.
Bejelentette: már februárban átlag 32,2 százalékos fizetésemelést kapnak a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók, jövőre újabb 21 százalékos emelés várható. Azzal lehet számolni, hogy az idén több mint 672 ezer, jövőre több mint 812 ezer, 2026-ban pedig körülbelül 880 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére. Ezzel ebben a ciklusban, 2022 és 2026 között a pedagógusbéreket meg tudják duplázni – tette hozzá.
Január 30-áig minden pedagógus meg fogja kapni a megemelt fizetésről szóló határozatot.
Rögzítette: az Európai Unióból érkező pénzek is a mi pénzeink, nem ajándékba kapjuk őket. Elmondta, a tanárok béremelése mintegy 6000 milliárd forintba kerül, ebből 1,77 milliárd eurót, azaz 700 milliárd forintot biztosít az Európai Bizottság.
MÁSFÉL MILLIÓ VÁLASZ ÉRKEZETT
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte: a szerdán éjfélkor zárult, a szuverenitás védelméről szóló nemzeti konzultáción 1.518.455-en vettek részt, a kérdésekre válaszolók 84 százaléka postán küldte vissza az íveket.
A kormányszóvivő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a nemzeti konzultáción, amelyen az emberek a többi között a brüsszeli migrációs tervekről, a fegyverszállítás kérdéséről, az ukrán uniós tagságról vagy a génmódosított ukrán gabonáról nyilváníthattak véleményt.
Úgy fogalmazott: a magyarok el tudták mondani a véleményüket, ellentétben a többi uniós polgárral, Brüsszel ugyanis nem kérdezte meg az uniós polgárokat ezekről az őket mélyen érintő, nagyon fontos kérdésekről.
Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta: a konzultáció eredményeként azon lesznek, hogy a magyar emberek hangját Brüsszelben hallassák.
ZELENSZKIJ, TUSK ÉS FICO
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva egy esetleges Orbán–Zelenszkij találkozóról közölte: a külügyminiszteri találkozó maga az előkészülete ennek. Hozzátette: „Amikor Zelenszkij elnök elutazott Argentínába, hogy találkozhasson a magyar miniszterelnökkel, akkor Orbán Viktor elmondta, nem zárkózik el a találkozótól, csak legyen annak értelme. Ha tudnak előrelépni Kárpátalja, a különböző álláspontok megértése terén, vagy a béke irányába, akkor egy ilyen találkozónak van értelme” – fejtette ki.
Az új lengyel kormány lépései kapcsán azt javasolta: jól fontolják meg a választók, hogyan döntenek egy választáson. Ha valakinek bármilyen kétsége van azzal kapcsolatosan, hogy „micsoda inkorrekt, hipokrita és kettős mércét alkalmazó banda uralja Brüsszelt”, akkor elég megnézni azt, ami Lengyelországban történik, és az arra adott brüsszeli reakciókat – fogalmazott. A magyar kormány a jelenlegi Európai Unió egyik nagy gyengeségének tartja a belpolitikába való beavatkozást – mondta.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva közölte: Orbán Viktor és Donald Tusk nemrég hivatalba lépett lengyel miniszterelnök a közelmúltban nem vettek részt hivatalos kétoldalú találkozón, de az uniós csúcson nemrég találkoztak.
Arra is kitért: Robert Fico szlovák miniszterelnök kedd budapesti látogatása során elmondta, hogy Szlovákia Magyarország mellett áll Brüsszelben, de nekik is szükségük van arra, hogy Magyarország Szlovákia mellett álljon.
A visegrádi négyek együttműködéséről a miniszter azt mondta: a politikai nézetkülönbségek dacára vannak közös érdekek, így egy pragmatikus együttműködésnek tere van; bizakodását fejezte ki, hogy a csoport következő találkozóját 2024 első felében tarthatnák meg.
Nyitókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI)
