Számottevő reálbér-emelkedés jöhet az idén Magyarországon, amelynek pénzügyminisztere úgy véli: ezzel párhuzamosan a kamatok is mérséklődhetnek, mindezek pedig a kiskereskedelmi forgalom felpörgését vetítik előre. Varga Mihály szerint a nemzetközi becslések az EU élmezőnyébe várják az idei magyar GDP-adatot; a gazdasági növekedés 3,6 százalékos lehet.
A budapesti Világgazdaság napilap online kiadásában szombaton megjelent interjújában felhívta a figyelmet arra is, hogy az Orbán-kormány megvédte a nyugdíjakat, a béremelkedés egy évtizede dinamikus, nincs munkanélküliség, az államadósságot a 2010-es 82 százalékról 65 százalékra csökkentették, az inflációt egy év alatt leszorították, a gazdasági teljesítmény meg folyamatosan a legjobbak között van az Unióban. Eközben fenntartották a családtámogatásokat, az átlagfogyasztásig pedig mindenkinek garantálják a rezsicsökkentést. Mindezt olyan időszakban, amikor több háborús konfliktus zajlik a világban, nemzetközi energiaválság bontakozott ki és az EU kizárólag politikai okok miatt két évig egy fillért sem folyósított a Magyarországnak járó forrásokból.
Varga Mihály ugyanakkor jelezte, hogy a kormány egy eurócent uniós forrást sem hagy veszni. Maradéktalanul teljesítette a kifizetésekhez legutóbb előírt elvárásokat, s a hosszas vita után a folyamat az utóbbi hetekben felgyorsult, így január 17-éig 520 milliárd forint (1,36 milliárd euró) érkezett meg az eddig visszatartott forrásokból. Most azon dolgoznak, hogy a még blokkolt összegek kifizetése is megtörténjen, ám – mint mondta – a folyamatot a politikai elfogultság befolyásolhatja.
Tavaly 2200 milliárd forint (5,75 milliárd euró) uniós forrás jött, az idén legalább 2000 milliárdra (5,23 milliárd euró) számítanak. Varga rámutatott: a magyar gazdaság a jog szerint járó uniós pénzek nélkül is működött. Sőt a költségvetés az elmúlt négy évben kellő fedezetet teremtett a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, a gazdaság újraindításához, az energiaválság kezeléséhez, s az államadósság infláció miatt megugró kamatainak kifizetéséhez, közben előfinanszíroztak megannyi uniós forrásból megvalósuló beruházást.
Kitért arra is, hogy mára dominánssá vált a magyar családok vagyonában az állampapír, amelyek kiemelkedő hozamot ígérnek adómentesen, s az állam garanciájával. Ennek köszönhetően míg 2010-ben csupán az államadósság 3 százalékát finanszírozta a magyar lakosság, manapság ez az arány már 21 százalék.
Az inflációról elmondta: eredményesen harcoltak ellene. Tavaly januárban 25 százaléknál is magasabb volt a pénzromlás, ami decemberre 5,5 százalékra zuhant, de van még tennivaló. Az idén 5,2 százalék lehet az éves infláció az országban, ám ez a szint még nem alacsony, ráadásul veszélyeket is hordoz magában. Ezért a gazdaságpolitikának három szempontot kell szem előtt tartania: figyelnie kell az egyensúlyra, féken kell tartania az inflációt és fenntartható gazdasági növekedésre kell törekednie.
Varga példátlannak nevezte, hogy miközben a budapestiek és a helyi vállalkozások eleget tesznek az adózási előírásoknak, Karácsony Gergely főpolgármester fittyet hány azokra. Közölte: a szolidaritási hozzájárulást Magyarország leggazdagabb városával, Budapesttel együtt 724 város fizeti, s a teljes összeg 1800 kistelepüléshez kerül. Az az elv, hogy a gazdagabbak támogassák a szegényeket. Varga kifejezte reményét, hogy a főpolgármester ezentúl befizeti az általa vezetett önkormányzatot terhelő adókat. Ha nem – fűzte hozzá –, a kormány az igazságszolgáltatás döntései mentén követi a jog előírásait.
