A magyar–magyar kapcsolatok soha nem voltak olyan erősek az elmúlt száz évben, mint napjainkban – mondta Potápi Árpád János hétfőn Budapesten.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Mádl Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében rendezett nemzetközi diaszpórakonferencián rámutatott: Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a határon túli magyarok és a diaszpóra kérdése.
Bárhol éljenek magyarok a világon, szavazatukkal alakíthatják a magyar politikát, a magyar nemzet hasznos tagjának érezhetik magukat – hangsúlyozta, utalva a vasárnap tartandó magyarországi választásra és népszavazásra.
Emlékeztetett: a 2010-ben elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvény értelmében, akik valaha magyar állampolgárok voltak, illetve magyar leszármazottal rendelkeznek, könnyített eljárásban kaphatják vissza, illetve meg az állampolgárságot.
Ők levélszavazat útján adhatják le voksaikat, ez a folyamat március 14-től már zajlik. A magyar Országgyűlés így egyfajta nemzetgyűlésként is felfogható – fűzte hozzá Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar diaszpórapolitikában két fogalmat különített el: azokat a magyar közösségeket, amelyek a volt történelmi Magyarország területén élnek külhoni magyaroknak hívjuk, az ezen területen kívül élőket diaszpórának.
Hozzátette: ma Magyarországon csaknem 10 millióan élnek, az ország lakosságának 85-90 százaléka magyar nemzetiségű. A szomszédos államokban mintegy 2,5 millió magyart számlálnak, és akik ezen területekről mentek ki Nyugat-Európába, a tengeren túlra, szintén mintegy 2,5 millióan vannak. Összesen 15 millió magyarról beszélhetünk az egész világon – összegzett.
Minden magyar számít, ugyanakkor a két közösség felé más és más módon kell közelíteni – hangsúlyozta.
Közép-Európában teljes társadalmi struktúráról lehet beszélni, az ehhez igazodó – oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyházi – intézményrendszerrel. Jelen van a politikai intézményrendszer is, a magyar közösség pártjai valósítják meg az érdekképviseletet – emelte ki Potápi Árpád János, hozzátéve: ha a politikai intézményrendszer erős, akkor lehet a többi intézményrendszert is jól működtetni.
A legtöbb magyar intézmény az utódállamokban magyar segítséget is kap, de sok olyan intézmény van, amelyet 100 százalékosan a magyar állam működtet. Utóbbira fő példa Kárpátalja – mondta.
Magyarország jelenleg az ország történetének legnagyobb humanitárius programját valósítja meg – utalt a háborús helyzetre.
A nyugati diaszpóráról szólva az államtitkár kifejtette: esetükben a támogatás elsődlegesen az identitás megőrzését, erősítését szolgálja. A közösségekkel és szervezeteikkel napi kapcsolatban állnak – jelezte.
Potápi Árpád János kitért a diaszpóratanács 11 évvel ezelőtti létrehozására is, amely évente ülésezik Budapesten, mintegy száz küldöttel a világ minden tájáról. Véleményüket, javaslataikat figyelembe véve alakították ki a diaszpórapolitikát.
Kiemelte a fiatalok bevonásának fontosságát, és azt, hogy meg tudják ismertetni őket a szüleik, nagyszüleik nyelvével, kultúrájával.
