További négy géppel bővíti Magyarország a honvédség Gripen vadászbombázó repülőgépflottáját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, miután tárgyalt Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel.
A kormányfő értékelése szerint az ország katonai képességei jelentősen nőnek és erősödik a külföldi szerepvállalásra való képessége is a Gripen-gépekről szóló szerződés meghosszabbításával. A megváltozott biztonsági környezetben, az orosz– ukrán háború miatt annak különös jelentősége van, hogy a magyar légierő képes az ország területén kívül is szövetségesi feladatok ellátásában saját eszközökkel közreműködni – mutatott rá.
Orbán Viktor közölte, megállapodott svéd partnerével abban is, hogy az ehhez a katonai rendszerhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést is meghosszabbítják, és kiterjesztik a kiképzésre is.
A miniszterelnök kiemelte, létrejött egy megállapodás arról, hogy egy mesterséges intelligencia-fókuszú kiválósági központot tervez nyitni a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, és így megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is.
Felidézte: a mostani kormánykoalíció első kormányzásának időszakában, 1998 és 2002 között vita volt arról, hogy Magyarországnak kell-e önálló légvédelmet fejlesztenie, és ha igen, akkor milyen technológiával, az első Orbán-kormány pedig a svédekkel való együttműködés mellett döntött, így állt rá Magyarország a Gripen-rendszerre. Jelezte: most fontos ponthoz érkeztek, mert a gépekről szóló szerződések kifutnak, ráadásul – folytatta – miután „csórók voltunk”, amikor az első Gripeneket megvettük, „nem tudtunk annyit venni, amennyire igazából szükségünk lett volna”.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a megállapodások aláírásával Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fenntartja és egy nagyságrenddel meg is növeli a saját légvédelmi képességét, amely azt jelenti, Magyarország része marad a NATO azon közös akcióinak, ahol a tagállamok egymás légtérvédelmét biztosítani tudják. Elkötelezettségünk a NATO iránt ezzel megerősödik – jelentette ki.
Orbán Viktor megköszönte a svéd miniszterelnök látogatását, és Svédország NATO-csatlakozására utalva azt is kiemelte, hogy a magyar parlament hétfőn összeül, és a szükséges döntéseket meghozza, amivel egy szakaszt lezárnak, és egy újat nyitnak. Arra a kérdésre, hogy mitől változott meg Magyarország véleménye a svéd NATO-csatlakozás ügyében, Orbán Viktor azt mondta: a NATO-tagság azt jelenti, hogy a szövetségben lévő országok készek harcolni egymásért, és ha ilyen erős kapcsolatot akarnak valakivel ápolni, ahhoz bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség.
Hozzátette: „óvatos, körültekintő előkészület történt mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék azt a bizalmat, ami régebben megvolt, de az utóbbi időben talán megkopott egy kicsit. Ez némi időbe tellett” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint nem arról van szó, hogy megváltozott a magyar vélemény, hanem arról, hogy végigvittek egy folyamatot a kezdőponttól a befejezésig.
Azt ugyanakkor visszautasította, hogy az aláírt magyar–svéd védelmi megállapodásnak volt ebben döntő szerepe.
„Ez nem egy üzleti megállapodás, egy business deal, hogy itt a NATO-tagság a Gripenekért cserébe” – hangsúlyozta.
„Egyaránt szolgálják Svédország és Magyarország érdekét a két ország között pénteken megkötött megállapodások” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
Elmondta, a magyar kollégájával folytatott tárgyalás során megbeszélték többek között Magyarország közelgő uniós elnökségét, az EU stratégiai napirendjét és a két ország együttműködését biztonsági, védelmi kérdésekben. A megbeszélés konstruktív volt – értékelt.
Kiemelte, hogy a két ország pénteken két hadiipari megállapodást kötött meg, ezek értelmében többek között Magyarország négy további JAS–39 Gripen vadászbombázót szerez be Svédországtól. A magyar légierő jelenleg 14 Gripent lízingel Svédországtól, ezek 2026-ban magyar tulajdonba kerülnek – jegyezte meg.
Ez a megállapodás megerősíti az európai biztonságot is – közölte, emlékeztetve arra, hogy a magyar Gripenek a balti légtér védelmében is részt vesznek, Svédország közelében.
A Gripen Svédország büszkesége, ez az egyik igazán fontos svéd termék, amelyet a NATO-nak adhatnak a tengeralattjárók és a radartechnológiai fejlesztések mellett – mondta el. Felhívta a figyelmet az erős kétoldalú üzleti kapcsolatokra is: Magyarországon 180 svéd vállalat működik, mintegy 170 ezer embert foglalkoztatva – emelte ki.
Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: amikor egy ország beadja csatlakozási kérelmét a NATO-ba, el kell fogadnia, hogy minden tagállam saját döntést hoz annak jóváhagyásáról. Ez néha gyorsan megy, máskor lassabban, mi pedig tiszteljük azt, hogy a magyar parlament magyar döntést hoz, ez nem formalitás – fejtette ki.
A két ország korábbi vitáiról szóló kérdésre felelve a svéd kormányfő osztotta Orbán Viktor álláspontját, miszerint érdemes együttműködni azokon a területeken, ahol egyetértés, közös érdek mutatkozik, emellett pedig nyitottnak és őszintének kell lenni nézetkülönbségek esetén.
Jól ismert tény, hogy Svédország számos kérdést máshogy lát az EU-ban, mint Magyarország, de igyekeznek kompromisszumokat kötni egymással, most pedig közös együttműködést kezdenek a NATO-n belül is – közölte Ulf Kristersson.
Nyitókép: Ulf Kristersson és Orbán Viktor (MTI)
