„Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökeként ért a megtisztelő jelölés az államfői hivatal betöltésére. Ahogyan jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni” – ezekkel a szavakkal fogadta el a felkérést Sulyok Tamás a magyar államfői tisztségre, amely nemrég üresedett meg Novák Katalin lemondásával.
Az Ab első emberét a Fidesz és KDNP jelölte az új tisztségre. A két kormánypárt benne látja azt az esélyt, hogy a nemzet egységét jól megtestesíti. Indoklásként Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök egyebek mellett elmondta: Sulyok Tamás múltja kifogástalan, jártas az alkotmány- és a jogi ügyekben, a nemzetközi térben való „forgolódás” sem idegen számára, jól ismeri a politikai intézményeket és szakmai felkészültsége és tekintélye is kikezdhetetlen.
Megválasztására ma kerülhet sor a parlamentben, új hivatalát március 5-én veheti át. Több ellenzéki párt képviselője valószínűleg nem szavaz rá, mert szerintük pártkatona; néhányan közülük más jelöltet neveztek meg, és a közvetlen elnökválasztást szorgalmazzák.
Sulyok Tamást 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán. Diplomát 1980-ban szerzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Két évvel később jogi szakvizsgát tett, 2004-ben európai jogi szakjogász képesítést, 2013-ban pedig PhD-fokozatot szerzett.
Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, 1986-tól Szegeden jogtanácsosként, 1991 és 2014 között ügyvédként dolgozott. Az ezredfordulótól (2014-ben történt) alkotmánybíróvá választásáig Ausztria tiszteletbeli konzulja volt Szegeden. Az Ab élére 2016. november 22-én került.
Nyitókép: Sulyok Tamást választhatják Magyarország új elnökévé (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
