Orbán Viktor magyar miniszterelnök optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően; a kormányfő hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen azt mondta: adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele – a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér – adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően.
Hangsúlyozta: a miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.
A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött őrködnie kell. Az első, egyszerű paraszti bölcsességnek azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak, a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk, a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.
Úgy értékelt: az egyszerű, józan paraszti ész alapján megfogalmazott tételek tekintetében, a gazdasági miniszter és a Pénzügyminisztérium együttműködésének tekintetében és a kamarával való együttműködés tekintetében a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak.
Kifejtette: egyelőre egy megörökölt, nagyon magas adósságrátával küzd Magyarország, ami a 2002-es választások elvesztése után 52-53 százalékról ment fel 80 százalék fölé, onnan hozta vissza a kormány, majd a koronavírus-járvány miatt megint fölment, és most megint küzd vele. „A lényeg, hogy oda kell eljutni, (...) hogy a végén mi adjunk kölcsön másoknak, és ne mások adjanak kölcsön nekünk” – hangsúlyozta.
A költségvetési hiányról szólva azt mondta, egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: „ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni, ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni.” Értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ezt a kormány nem csinálja rosszul.
Hozzáfűzte: 2020-ig a dolgok egy elég világos, egyenes, sikeres, emelkedő pályán haladtak, de akkor kezdődött a járvány és az orosz–ukrán háború. Hozzátette: 2020 és 2024 között visszakapcsolásos éveket élt meg az ország, most arra lát esélyt, hogy 2024-ben feljebb tud kapcsolni.
A kormányfő szerint a 2020 és 2024 közötti időszakot a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte, ennek pedig az az oka, hogy hagyták, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek. Másik okként azt jelölte meg, hogy a kormány a Nyugatot majmoló, utánzó gazdaságpolitikát primitív képletre lefordító megközelítés helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett gondolkodni. Miközben a Nyugat megbotlott, az ország gazdasági kapcsolatrendszerének keleti lába továbbra is virágzott – mondta.
A kormányfő azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, és a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent.
Példaként említette az orosz–ukrán háborút, amelybe szerinte a magyarokat kivéve Nyugat beleugrott, a világ összes többi része viszont nem akar elköteleződni, vagy oroszpárti álláspontot képvisel. A miniszterelnök azt mondta, a tajvani konfliktust is másképp ítéli meg Nyugat és Kelet, és ez kis megszorításokkal igaz a közel-keleti helyzetre is.
Orbán Viktor értékelése szerint ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a piaci logikát is és lényegében a technológiai fejlődést is politikai szempontok határozzák meg.
Közölte, nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világgazdaság többi részéről és azt próbálja megvédeni, mert a Kelettel ráváró verseny azzal fenyeget, hogy elveszíti a saját maga uralta területeket, akár belső piacait is.
Hozzátette: a másik gondolkodásmód alapján – amelyet a Nyugat és a Kelet összekapcsolásával, konnektivitással jellemzett – igaz, hogy a Nyugat teret veszít, de ennek az az oka, hogy nem versenyképes, mert ha az lenne, akkor nem politikai eszközökkel akarná megállítani a keletiek előretörését, hanem gazdasági versenyben.
Elmondta, Európa nem is nagyon hiszi el magáról, hogy képes a termelékenység, hatékonyság érdekében olyan belső változásokat elindítani, amely a nyugati vállalkozók versenyképességét a keletiek szintjére emeli.
Orbán Viktor közölte, ha visszatér a hidegháború, vagyis szétválasztás lesz, akkor Kelet és Nyugat határa Magyarország keleti határánál fog húzódni, a „nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája leszünk”.
Ha együttműködés, kereskedelem van, akkor Magyarország két világ között van, egy olyan országként, ahol mind a két világ megtalálja saját lehetőségét – magyarázta, hozzátéve: a magyar gazdaságpolitika arra fogad, hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot.
Hozzátette: világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök az orosz–ukrán háború első tanulságaként Európa újrafegyverkezésének elkerülhetetlenségét jelölte meg.
„Nem tudjuk, az amerikaiak meddig maradnak itt, Európában, és saját erőből nem tudjuk megadni a biztonságot magunknak, ezért gyorsított hadiipari fejlesztések zajlanak mindenhol” – figyelmeztetett.
Felidézte azonban: a magyarok ösztönei jól működtek, mert a háború kitörése előtt 3-4 évvel Magyarország megkezdte a magyar hadiipar történelmileg példátlan mértékű felépítését és fejlesztését. Ezért mindenki előtt vagyunk 2-3 esztendővel. A politika néha az intuíciók világa, nem csak a törvényszerűségeké, ez a zöld átállásra is igaz, és a védelmi ipar fejlesztésére is – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta, ez egy proxyháború, és teljesen nyilvánvaló, hogy azt a Nyugat nem nyeri meg az oroszokkal szemben. Ám ez fordítva is igaz, ezért egyetlen megoldás van: előbb-utóbb béketárgyalások lesznek – tette hozzá.
Az a kérdés, hogy kinek az oldalán van az idő. Mi vagyunk az egyetlen ország, amelyik azt mondja, az idő az oroszok oldalán van, ezért nekünk érdekünk, hogy minél hamarabb lezáruljon ez a konfliktus – közölte.
Úgy folytatta: Nyugat-Európában az országok többsége sajnos úgy gondolja, hogy az idő a Nyugat oldalán van. Ez egy érdekes gondolatmenet, ha az ember az Atlanti-óceán partján ül, de nem a Kárpát-medencében – értékelt.
A háború fő kérdése magyar szempontból, hogy az orosz határ közelebb jön-e hozzánk vagy nem – mondta, hozzátéve: ha a háború folytatódik, a határ az orosz katonai sikereknek köszönhetően közeledni fog. Ez teljesen ellentétes a mi érdekeinkkel, ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy ezt egy módon lehet elkerülni: ha a Nyugat összeszedi magát és megpróbál egy béketárgyalásos helyzetet elérni – jelentette ki a magyar kormányfő.
Nyitókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI)
