A hosszú távú visszaesés elkerülése érdekében vissza kellene hozni az észszerűséget és a normalitást a világgazdaságról való gondolkodásba, amiben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) fontos szerepe lehet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar nagyköveteknek tartott közös előadásukat megelőzően a tárcavezető Mathias Cormann OECD-főtitkárral tartott sajtótájékoztatóján napjainkat a veszélyek korának nevezte, amikor a világgazdaság négy év alatt háromszor is a feje tetejére állt.
„Mi azt szeretnénk, hogyha el tudnánk kerülni egy hosszú távú globális gazdasági visszaesést. Ehhez mi úgy látjuk, hogy arra van szükség, hogy az észszerűség és a normális gondolkodás visszatérjen a globális gazdaságba” – közölte.
„Ebbe az észszerűségbe, ebbe a normális gondolkodásba semmiképpen nem férnek bele a keleti és a nyugati gazdaság elszigetelésére vonatkozó kezdeményezések. Nem férnek bele a szankciós politikák, amelyek az energiaárakat és az inflációt az egekbe lökik” – mondta.
„Nem fér bele az, hogy a zöldátmenet ügyét egyfajta politikai, ideológiai monopóliummá tegyék. Nem fér bele az, hogy az energetikai együttműködést praktikus helyett ideológiai kérdésként tüntessék fel, és nem férnek bele az észszerű megközelítésbe a háborúpárti politikai stratégiák sem” – sorolta.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy ehelyett mindent meg kellene tenni a Kelet és Nyugat közötti, kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés helyreállítása érdekében.
Hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés tisztességes versenyre alapuló világkereskedelmet feltételez, amelyben nem szabad korlátozni az adórendszerek versenyét, felelősségteljes növekedési stratégiákat kell folytatni, ahol a környezetvédelem és a versenyképesség javítása kéz a kézben jár egymással.
„Be kell látni, hogy a békés környezet teremti meg leginkább a gazdasági fejlődés lehetőségét” – húzta alá.
Szijjártó Péter az OECD főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva arra emlékeztetett, hogy ukrán kollégájával folytatott januári tárgyalásán is egyértelművé tette a magyar elvárásokat ez ügyben, azaz hogy vissza kell állítani a kárpátaljai kisebbség korábbi, időközben fokozatosan leépített jogait.
Ennek kapcsán tudatta, hogy átadtak egy dokumentumot, amely tizenegy pontban foglalja össze, hogy milyen döntések lennének szükségesek ehhez ukrán oldalon. „Extrát nem kérünk, csak azokat a jogokat adják vissza, amelyekkel már rendelkeztek a kárpátaljai magyarok” – fogalmazott.
„Sajnos azt kell megállapítani, hogy az ukrán kollégák által nekünk megküldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést ezen a téren” – mutatott rá.
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a hivatalos választ szerdán meg fogják küldeni Kijevnek.
„Nagyon remélem, hogy a jövőben el fognak mozdulni erről a dogmatikus álláspontjukról, és őszintén remélem, hogy valamifajta előrelépést fel fognak tudni mutatni a kisebbségi jogok vonatkozásában” – emelte ki.
„Mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadásához szükséges jogszabályok nem születnek meg Ukrajnában, addig egy felsőbb szintű találkozónak a feltételei egyszerűen nem tudnak adottak lenni” – fűzte hozzá.
A minisztert megkérdezték Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli nyilatkozatáról is, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva leszögezte, hogy a NATO két éve hozott egyhangú döntése értelmében mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországban.
„Mindazon nyilatkozatok, amelyeket Franciaország elnökétől hallottunk, szembemennek ezzel a közös NATO-s döntéssel” – hangsúlyozta.
„Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az elmúlt két évben soha nem merült fel a NATO egyetlenegy ülésén sem, hogy megváltoztassuk ezt a döntést, vagy akár felül is vizsgáljuk, vagy kiegészítsük, vagy módosítsuk” – tette hozzá.
Majd kijelentette, hogy Magyarország továbbra is ragaszkodik a NATO érvényben lévő döntéséhez. „Az biztos, hogy minden egyes nap, amivel tovább tart a háború, az növeli az eszkaláció, a továbbterjedés veszélyét, és annak a veszélyét, hogy közelebb kerülünk valamihez, amit harmadik világháborúnak is lehet adott esetben nevezni” – mondta a magyar külügyminiszter.
Nyitókép: Mathias Cormann és Szijjártó Péter (Fotó: MTI)
