Kiemelt feladatként kezeli majd az illegális migráció elleni küzdelmet az év második fél évben esedékes uniós magyar elnökség – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
A politikus úgy fogalmazott, hogy az egyik legfontosabb cél Európa versenyképességének helyreállítása, „ez pedig nem lehetséges Európa határainak megvédése és az illegális migráció okozta válság megoldása nélkül”.
A magyar álláspont négy pontban foglalható össze az illegális migráció kérdésében – mondta.
Az első, hogy a menedékkérelmeket az Európai Unió (EU) határain kívül kell elbírálni. Meg kell védeni az unió külső határait és a schengeni övezet vívmányait. Szorosabb együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal és a harmadik országokkal a migráció kiváltó okainak kezelésében. Erőteljesebb, határozottabb fellépés kell a szervezett bűnözéssel, az embercsempészettel és a terrorizmussal szemben – sorolta.
Zsigmond Barna Pál kijelentette: Magyarország 2015 óta mindent megtesz az unió külső határainak megvédéséért, de „ezért Brüsszeltől semmilyen támogatást nem kapunk, sőt folyamatos támadásnak vagyunk kitéve”.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU menekültügyi és migrációs paktuma 10 jogszabályból áll, ám mégsem ad megfelelő válaszokat az illegális migráció megállítására.
„Paradigmaváltásra van szükség a menekültügyi szabályozásban” – jelentette ki, hozzátéve: a kormány szerint migránskvóták helyett hatékony kiutasításra és az illegális beáramlások megállítására lenne szükség.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiutasító határozatok végrehajtási aránya európai szinten nagyon alacsony. Ez egyértelműen jelzi, hogy a jelenlegi bevándorlási rendszer nem működik – jegyezte meg.
Zsigmond Barna Pál elmondta, hogy az új uniós szabályrendszert várhatóan 2026-tól kellene alkalmazni, de egyes elemei korábban is hatályba léphetnek. A paktum előírja, hogy Magyarországnak hány menekültügyi, illetve kiutasítási eset elbírálását kell ellátnia a külső határon. Úgy fogalmazott: „Ez migránsgettók létrejöttét eredményezné, és egyben hatalmas biztonsági kockázatot is hordoz.”
Kiemelte: Magyarország elutasította az uniós paktumban foglalt összes elemet.
„Brüsszelben változásra van szükség, a változás előfeltétele pedig egy új, az európai jobboldal részvételével kialakuló politikai többség” – hangoztatta a politikus, aki szerint olyan bevándorlásellenes európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik „idegen érdekek helyett a nemzeti érdekeket, és háború helyett a békét képviselik.”
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Magyarország migrációs helyzetéről elmondta: az idén 642 illegális migránst fogtak el – naponta átlagosan kilencet – és 14 embercsempészt. Ez tavalyhoz képest jelentős mértékű csökkenés – jegyezte meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán–magyar határon növekedést tapasztaltak, ezen a szakaszon 1.308.021-en léptek eddig Magyarországra, akik a háború elől menekültek.
Azt mondta, a balkáni útvonal továbbra is veszélyt jelent Magyarország biztonságára, Törökországnak pedig kulcsszerepe van a balkáni útvonalon kialakuló helyzetben.
A főtanácsadó hibásnak nevezte a migrációs válság megoldásával kapcsolatos uniós intézkedéseket. Hozzátette: ezekben a tervezetekben továbbra sem a külső határ őrizete a hangsúlyos.
Álláspontja szerint a terrorizmus és a szervezett bűnözés veszélye továbbra is erős Európában, és láthatóan felerősödtek az antiszemita jelenségek is. A finnországi határlezárás pedig azt mutatja, hogy Oroszországnak is van szerepe az illegális migránsok bejuttatásában az EU-ba – jegyezte meg.
Bakondi György felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több tagállam tesz önálló lépéseket a migránsválság kezelésére az Európai Uniótól függetlenül. Példaként említette az olasz–albán és a francia–brit megállapodást, valamint azt, hogy több országban is visszaállították a határellenőrzést.
Nyitókép: Zsigmond Barna Pál és Bakondi György (Fotó: MTI)
