Teljes támogatást élvez a közép-európai országok körében a magyar európai uniós elnökség politikája, amelynek célja a nyugat-balkáni bővítési folyamat előmozdítása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ljubljanában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy hazánk idei EU-elnökségére különleges és nehéz időszakban kerül sor. Egyrészt európai parlamenti választásokat tartanak, amihez minden jelen lévő állam komoly várakozásokat fűz, még ha ezek eltérők is, másrészt súlyos kihívásokkal teli éveket él most a kontinens, a közösség rossz formában van, ezért elejét kell venni a helyzet további romlásának.
Szavai szerint ehhez meg kell erősíteni a biztonságot, illetve új lendületet kell adni az Európai Uniónak, ezért ezek központi célkitűzései lesznek a júliusban kezdődő magyar elnökségi félévnek.
Szijjártó Péter utóbbi kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni államok integrációja friss energiát hozhatna az EU-ba, és ezen a téren a közép-európai tagországoknak különleges felelősségük van.
Arról számolt be, hogy a térség országai nyíltan és valóban támogatják a bővítést, miközben több más szereplő nyilvánosan rendre pártolóként tünteti fel magát, de valójában csak akadályozza a folyamatot. Mivel a valódi támogatók így kisebbségben vannak, ezért a közép-európai országoknak egyesíteniük kell erőiket az ügy előmozdítása érdekében. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy kollégái mind egyetértenek a kormány célkitűzéseivel ezen a téren, és ekképpen a magyar EU-elnökség bővítési politikája teljes közép-európai támogatást élvez.
Tudatta, hogy az öt nyugat-balkáni tagjelölt összesen már 74 éve várakozik a tagságra, azaz átlag 14 éve és 10 hónapja, ez jól mutatja az igazi hozzáállást a közösség részéről, aminek megváltoztatásán Magyarország nagy erőkkel fog dolgozni.
– Mi, magyarok, mindent meg fogunk tenni azért, hogy közelebb hozzuk a nyugat-balkáni országokat az Európai Unióhoz – fogalmazott.
A miniszter a biztonság helyreállításával összefüggésben leszögezte, hogy fokozni kell a fellépést az illegális bevándorlással szemben, az azt kiváltó okokat kell kezelni helyben, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, ahogyan azt Magyarország is tette.
Rámutatott, hogy a kormány a határok megsértésére támadásként tekint az ország szuverenitása ellen. Majd az embercsempész-hálózatok felszámolásának fontosságát emelte ki, felidézve azt, hogy többször is volt példa arra, hogy egyes bűnözők és migránsok rálőttek a határőrökre.
– Ez teljességgel elfogadhatatlan. Ilyen emberekre nincsen szükségünk az Európai Unióban – közölte.
Továbbá arra is kitért, hogy gyengíteni kell az úgynevezett migrációs vonzó tényezőket, és világossá kell tenni, hogy a kötelező letelepítési kvóták épp ekként hatnak.
Nyitókép: Szijjártó Péter (jobbról) Ljubljanában (Facebook)
