Egyre nagyobb külpiaci részesedésre tesznek szert a Magyarországon működő cégek – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kecskeméten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Autóflex-Knott Kft. új beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a hazai autóipari vállalat 800 millió forint értékű fejlesztése az amerikai és az európai piaci részesedés növelését célozta, a kormány pedig 400 millió forinttal támogatta a nagyobb teljesítményű alkatrészek megmunkálására alkalmas gépek beszerzését.
Kiemelte, hogy a beruházásnak önmagán túlmutató hatásai is vannak, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság dimenzióváltásához, ugyanis magasabb technológiai színvonalra került a gyártás, az üzembe helyezett berendezések pedig komoly szakértelmet igényelnek, ezért lényeges szemponttá vált a munkavállalók képzése is.
– És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a vállalat az energiafelhasználás tekintetében is zöldebb, felelősségteljesebb, ráadásul a külső piacok folyamatos változásaitól sokkal jobban megvédett módot választott – mutatott rá, utalva a nemrég telepített napelemrendszerre.
Szijjártó Péter beszédében tudatta, hogy a világ ma a veszélyek korát éli, amelyet a kiszámíthatatlanság jelentette nehézségek jellemeznek, miután négy éve a koronavírus-járvánnyal kezdődött a válságspirál, a gyárbezárások, a tömeges elbocsátások nyomán pedig a világgazdaság szinte mindegyik ágazatában átalakultak az erőviszonyok.
Felidézte a gazdaságpolitikai válaszlépéseket övező vitákat is.
– Az ellenfeleink próbáltak minket folyamatosan rávenni arra, hogy álljunk vissza a segélyalapú gazdaságra. De mi úgy döntöttünk, a 2010-ben elhatározott gazdaságpolitikai ösvényről nem térünk le, s a munkanélküliség finanszírozása helyett a munkanélküliség megelőzésének finanszírozására helyeztük a hangsúlyt – mondta.
Hozzátette, hogy a stratégia sikeresnek bizonyult, Magyarország ebből a krízisből is megerősödve tudott kikerülni, amit tanúsít, hogy szinte egyedülálló módon többen dolgoztak a világjárvány után, mint előtte.
Fontosnak nevezte a külpiaci tevékenységek fejlesztését, és kiemelte, hogy a gazdasági növekedést az export folyamatos bővítése tudja megalapozni, minthogy a belső piac akkora, amekkora, nem fog nőni.
– Tehát a nagy növekedés igazából abból jöhet, hogyha a Magyarországon működő vállalatok egyre több külpiaci részesedésre tesznek szert, egyre több helyre és egyre többet exportálnak – szögezte le.
A miniszter arra is kitért, hogy a világjárvány az exportteljesítményt is veszélybe sodorta, ezért hirdette meg a kormány a Nemzeti Exportvédelmi Programot, amelynek keretében 43 vállalatot támogattak 64 milliárd forint összértékben, mintegy 130 milliárd forintnyi beruházást indukálva.
– Mára ezek a beruházások is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság folyamatosan meg tudta dönteni az exportrekordokat évről évre a koronavírus-válság után. Úgy vagyunk 33.-ak az export-világranglistán, hogy közben lakosságszám szerint csak a 95. helyen állunk – jelentette ki.
Emlékeztetett rá, hogy Magyarország a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik, az export aránya eléri a bruttó hazai termék (GDP) 85 százalékát. És ez az exportorientáltság visz el minket oda, hogy a magyar gazdaság növekedésének forrásai alapvetően a külgazdaságban vannak – közölte.
Úgy vélekedett, hogy éppen emiatt rendkívül fontos megakadályozni a világ újbóli blokkosodását, az ugyanis újabb és újabb akadályokat gördítene az exportorientált magyar cégek elé.
– Mi annak vagyunk a hívei, hogy az elkövetkezendő időszak a világpolitikában és a világgazdaságban is az összeköttetésekről szóljon – összegzett.
Nyitókép: A kecskeméti üzemben (Fotó: MTI)
