Nincs az a háború, amely felmentést adhat a nemzeti kisebbségek jogainak betartását illetően, „nekünk a béke és nemzettársaink biztonsága az elsődleges” – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 34. közgyűlésén mondott köszöntő beszédében.
Az idén 35 éves KMKSZ 1989. február 26-án alakult meg Ungváron és azóta – az orosz–ukrán háború kitörése miatti egyetlen kivételtől eltekintve – az alapszabályának megfelelően minden nehézség ellenére rendszeresen megtartotta közgyűléseit – emlékeztette a résztvevőket Brenzovics László, a szervezet elnöke, aki online kapcsolódott be a közgyűlés munkájába. Brenzovics 2020 végén elhagyta Ukrajnát, azt követően, hogy az ukrán titkosszolgálat kommandósok bevetésével házkutatást tartott ungvári otthonában és több, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központhoz köthető intézményben.
A KMKSZ a legrégebben működő független magyar kisebbségi szervezet mind a Kárpát-medencében, mind Ukrajnában – mutatott rá Brenzovics. Kitért arra is, hogy a közgyűlésnek a kárpátaljai magyarság legjelentősebb intézménye, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc magyar főiskola adott otthont, amelynek létrehozásában és fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a KMKSZ.
Kiemelte: a 2016-ban a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében elindított anyaországi szociális, oktatási-nevelési és gazdaságélénkítő programok a háború ellenére jelenleg is folytatódnak. Emlékeztetett arra, hogy az óvoda- és iskolafejlesztési program keretében több mint 100 intézmény újult meg Kárpátalján.
Az ukrajnai nemzeti kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarság jogainak szűkítése kapcsán kifejtette: ezen a téren is sikerült eredményeket elérni, hiszen az ukrán parlament kedvezően módosította az oktatási és nyelvtörvényt, és a magyar–ukrán szakértői tárgyalások jelenleg is folynak. A kárpátaljai magyarok szeretnék visszakapni a korábbi jogaikat: „ennyit szeretnénk és nem többet, de nem is kevesebbet” – fogalmazott a KMKSZ elnöke, örvendetesnek nevezve, hogy ez megegyezik a magyar kormány álláspontjával.
Szili Katalin köszöntő beszédében aláhúzta: 2010-ben sikerült elérni, hogy a 2004-es „szégyenteljes és a nemzet gerincét megtörő népszavazást követően újraegyesüljön a nemzet”. Ezt rögzíti Magyarország alaptörvénye, amely kimondja, hogy „Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyar közösségekért, támogatja a szülőföldön maradásukat”.
Kifejtette: nincs az a háború, ami felmentést adhatna a kisebbségi jogok betartását illetően. Kijelentette: „Nekünk a béke és nemzettársaink biztonsága az elsődleges.” Az orosz–ukrán háború kapcsán elmondta: „a béke mellett mindig is ki fogunk állni azokkal szemben is, akik ma a háborút táplálják és erősítik a háborús viszonyokat”.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőink legyenek, akik hisznek a nemzetek Európájában és abban, hogy minden ország szuverén módon dönthet a saját sorsáról.
A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben előremutatónak nevezi a 2023 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő törvény egyes kitételeit, mivel azok részben visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja teljes mértékben a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait – áll a dokumentumban.
A KMKSZ közgyűlése nyilatkozatában köszönetet mondott „az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért, támogatásért, amellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez”.
Nyitókép: Szili Katalin és Brenzovics László a KMKSZ beregszászi közgyűlésén (Fotó: MTI)
