Magyarország a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Nyugat-Balkán stabilitásához, békéjéhez és fejlődéséhez, aminek a legjobb módja az integráció gyorsítása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A tárcavezető a koszovói miniszterelnök-helyettessel, Besnik Bislimivel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az Európai Unió ma jól láthatóan rossz formában, a hanyatlás időszakában van, ezért a közösségnek friss lendületre, erőre lenne szüksége, ennek forrása pedig főleg a Nyugat-Balkán lehet.
„Épp ezért Magyarország az EU-elnökség során mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Nyugat-Balkán stabilitásához, békéjéhez és fejlődéséhez, és tudjuk, hogy a Nyugat-Balkán bonyolult hely, (.), de ilyen helyzetekben, én azt hiszem, hogy a közös nevezőt kell keresni, és a Nyugat-Balkán számára is a közös nevező lehetne az európai integráció, amelyet fel kell gyorsítani" – mondta.
Majd rámutatott, hogy a térség országai átlagosan már több mint tizennégy éve várnak a felvételükre, és ha az EU nem gyorsítja fel a folyamatot, az aláássa a bővítéspolitika, sőt az egész blokk hitelességét.
„Ha nem tudjuk felgyorsítani a bővítési politikát, akkor elveszítjük azt a momentumot, amely az európai integráció iránti magas szintű támogatásról szól a Nyugat-Balkánon. És ha elveszítjük a Nyugat-Balkán bizalmát, akkor bizony az egész Európai Unió egyfajta befejezetlen integráció marad" – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy Magyarország minden olyan kezdeményezést és folyamatot támogat, amely elősegíti a régió békéjét, fejlődését és stabilitását, ezért hazánk bízik a Belgrád-Pristina párbeszéd sikerében is.
Leszögezte, hogy hazánk régóta fizikailag is részt vesz Koszovó stabilitásának biztosításában, ez jelenleg a legnagyobb magyar külföldi katonai szerepvállalás, amelynek keretében 411 fő teljesít szolgálatot ma is, és a NATO koszovói békefenntartó missziójának parancsnokát is Magyarország adta egy darabig.
Emlékeztetett arra, hogy évek óta magyar európai uniós szakértő dolgozik a koszovói kormány mellett, ez a hozzájárulás a jövőben is fennmarad, hiszen az integrációs folyamat meglehetősen bonyolult, ezért szükség van minden segítségre.
Valamint üdvözölte, hogy az EU elfogadta a nyugat-balkáni infrastrukturális és gazdasági fejlesztéseket célzó, hatmilliárd euró értékű program tervét, amelynek végrehajtása a magyar elnökség alatt indulhat meg.
„Az elnökségünk alatt mindent megteszünk annak érdekében, hogy az egész Nyugat-Balkánon, s benne Koszovóban a lehető legjobban sikerüljön felhasználni az európai uniós növekedési terv által biztosított pénzügyi forrásokat" – jelentette ki.
A miniszter végül arról is beszámolt, hogy a kormány támogatta a koszovói állampolgárok vízummentes beutazását az EU-ba, ezzel párhuzamosan ugyanakkor minden korábbinál szorosabb együttműködésre törekszik az országgal a migráció ellen, ugyanis a bevándorlási nyomás továbbra is erős, és még mindig a nyugat-balkáni a legforgalmasabb útvonal.
„Az egész Nyugat-Balkánnak és az Európai Unió kapujaként szolgáló Magyarországnak is az az érdeke, hogy ezeket a migrációs folyamatokat a lehető legtávolabb tartsuk magunktól, ezért a migráció elleni együttműködésünket fejleszteni fogjuk, mint ahogyan fejlesztjük a közigazgatási együttműködésünket is" – emelte ki.
Nyitókép: MTI
