Helyszíni tudósítás
Az előző évek nemzetpolitikai eredményei elsősorban a remény megtartását célozták, s ebben a tekintetben teljesen sikeresnek bizonyultak az intézkedések, de utólag most az is kiderült, kissé kishitűnek számítottak, jelentette ki Budapesten a Várkert Bazárban Orbán Viktor magyar kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csütörtöki 22. plenáris ülésén megtartott helyzetelemző beszédében, melyen a magyarországi mellett a határon túli magyar közösségek politikai képviselői is részt vettek. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy a harcot akkor is vállalni kell, amikor nem biztos a győzelem, s amikor az eredmények csak később születnek meg, amikor már a körülöttünk lévő világban is úgy rendeződik a helyzet, hogy az a magyar nemzet számára is megfelelőbbnek nevezhető. Közölte, 2010 óta a magyar kormányzat 1374 milliárd forintot (3,34 milliárd eurót) költött el a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítására, ami évente mintegy százmilliárd forintot (243 millió eurót) jelent. Emlékeztetett, hogy 2009-ben ez az összeg még a tized része volt az említettnek. Mint mondta, a Kárpát-medencében 330 milliárd forint (803 millió euró) értékben valósult meg mintegy 930 beruházás. Emlékeztetett, hogy tavaly még azt állapította meg a MÁÉRT ülésén: a világ „szétcsúszóban” van, s hogy mivel Magyarország nem mentheti meg az egész világot, azon kell dolgoznia, hogy legalább saját magát próbálja meg menteni a nehéz politikai helyzetben.
– Kishitűnek bizonyultunk – fűzte hozzá – az elmúlt ében ugyanis azt láthattuk, hogy Magyarországnak sikerült jelentősen kiszélesítenie politikai mozgásterét, a mögöttünk álló esztendő a diplomáciatörténet legsűrűbbnek számító magyar éve volt a kínai kapcsolatok, a békemisszió elindítása, az Európai Politikai Közösség budapesti értekezlete és az európai uniós államok vezetőinek budapesti informális csúcstalálkozója miatt is, melynek során elfogadtuk a budapesti nyilatkozatot, azzal a céllal, hogy kísérletet tegyünk az európai gazdaság versenyképességének a megmentésére.
Orbán Viktor kiemelte, európai szintű politikai változások is történtek, melyek során a patrióták egyből a harmadik legnagyobb európai parlamenti frakciót hozhatták létre, az amerikai elnökválasztás eredménye fényében így kijelenthető, hogy a nyugati világban lényegében most már ismét többségben vannak a patrióta beállítottságú erők, azok, akik a béke mellett állnak ki, jegyezte meg a miniszterelnök.
KÉT ISKOLA, KÉT LEHETŐSÉG
Magyarországon két politikai iskola létezik már régóta, fejtette ki beszédében, az egyik azt az elvet képviseli, hogy a nyugati világ modernebb és sikeresnek tűnő elképzeléseit kell egyszerűen átmásolni Magyarországra is, s nincs szükség különösebb beavatkozásokra ennek kapcsán. Orbán azonban kifejtette, hogy a legújabb európai pénzügyi és gazdasági elemzések tudatában rá kell jönni arra, hogy ennek a nyugati modellnek a sikeressége ma már meglehetősen megkérdőjelezhető, hiszen a számítások alapján, amennyiben az Európai Unió az Egyesült Államok egyik tagállama lenne, a harmadik legszegényebb államnak számítana azon belül. A miniszterelnök ezért arra tett ismét javaslatot, hogy a magyarok inkább a másik politikai iskola elméletét kövessék, saját útjukat járják, saját gazdaságpolitikát, semlegességet, kiegyensúlyozottságot próbáljanak képviselni. Mint fogalmazott, egyáltalán nem biztos, hogy Európa ma meg tudja találni azt az új stratégiát, amely lehetővé tenné fejlődését és a versenyképessége megőrzését, visszaállítását, főleg nem úgy, hogy az energiaárak többszörösével kell számolnia az oroszellenes szankciók miatt, mint például Amerikának. Magyarországnak, tehát, új realitással összhangban álló új gazdaságpolitikára van szüksége, húzta alá a kormányfő, mert saját magáról és a nemzettest egészéről kell gondoskodnia.
BIZTONSÁGI ÉS KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A magyar miniszterelnök a MÁÉRT-en Kárpát-medencei körképet is adott beszámolójában. A szerb–magyar kapcsolatokról szólva elmondta, azok kapcsán minden évben megállapítható, hogy jobbak, mint tavaly voltak, annak ellenére, hogy egy ideje már valóban történelmi csúcspontra jutottak. Szerbiával Magyarország olyan területeken is együttműködik a jövőben, amelyeken erre még nem volt példa utódállammal kétoldalú megállapodások alapján, így biztonsági és katonai együttműködésben állapodott meg a két szomszédos állam egy héttel ezelőtt Budapesten, emlékeztetett. Új vizekre evezik hát a szerb–magyar együttműködés, fogalmazott Orbán Viktor.
A többi nemzetrész vonatkozásában közölte, Szlovénia kormányával lehetne jobb is az együttműködés, Horvátországgal elsősorban az idegenforgalomban betöltött magyar jelentőség mentén sikerül rendezni a vitás kérdéseket, Románia kapcsán előrehaladás esélyét látja a román miniszterelnök pénteki látogatása miatt, Szlovákiával szuverenista politikát folytat Magyarország közösen Európában, s az ott élő magyarok is megértették ennek jelentőségét.
A NYUGATI BEVONÓDÁS ÚJ SZINTJE
Ukrajna kapcsán elmondta, a háború kérdése mellett az ottani magyarok jogfosztottsága is kulcskérdés, s arról beszélt, hogy az ország nem közeledhet majd az EU-hoz mindaddig, amíg be nem tartja a kisebbségekkel kapcsolatos kötelezettségeit. Rendkívül nehéz mondta az előttünk álló két hónapot, azt az időszakot, amíg az új amerikai elnök nem lép hivatalba, mert veszélyes döntéseket hoz a leköszönő adminisztráció, mint amilyen például az amerikai nagy hatótávolságú fegyverek orosz terület elleni támadásra használatának engedélyezése, mely a háborúba való nyugati bevonódásnak már egy új szintje, mutatott rá Orbán, megjegyezve, hogy amerikai műholdak nélkül, csak ukrán kezeléssel, ezek a fegyverek természetesen nem érhetnek célba.
Magyarországot a világháborút követően kicsi, szegény országnak képzelték el, 2010-ben azonban úgy döntött a magyar kormány, hogy nagy és gazdag ország lesz Magyarország, s továbbra is ezen dolgozik majd, zárta értékelő beszédét Orbán Viktor.
A cikkünkhöz tartozó galériát itt tekinthetik meg.
Nyitókép: Ótos András felvétele
