Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szombati küldöttgyűlésén újraválasztották a szervezet élére Tőkés Lászlót, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre.
Ezt megelőzően az EMNT elnöke arról beszélt, hogy az össznemzeti magyar összefogás ragyogó sikerének tartja a magyarországi országgyűlési választások eredményét. Tőkés László a sepsiszentgyörgyi küldöttgyűlésen tartott beszámolójában elmondta: – A külhoni magyarság hálával tartozik Orbán Viktor nemzeti kormányának a határokon átívelő nemzetegyesítés eme fényes győzelméért, háláját pedig cselekvő hozzájárulásával juttatja kifejezésre. Úgy vélte: a nemzeti-polgári oldal kétharmados győzelme, a békét, a biztonságot és az elszakított nemzetrészek megerősödését jelenti a Kárpát-medencében.
Az elnök elmondta azt is, túlzás a magyar nemzetpolitika 12 éves sikertörténetéről beszélni, mert autonómia nélkül beolvadás vár az erdélyi magyarságra. Felidézte: egy nemrég tartott könyvbemutatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sikertörténetnek minősítette az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig világszerte is egyedülállónak mondta a magyar nemzetpolitika eredményeit. Az EMNT elnöke Kalmár Ferenc miniszteri biztost idézve fogalmazta meg a „rideg valóságot”: autonómia nélkül beolvadás vár az erdélyi magyarságra.
– Kárpátaljai közösségünk válságos állapota híven jelzi túlélési esélyeinket. Nem győzelmi ünnepre kell harangozni, hanem a vészharangot kell megkongatni – jelentette ki.
Hozzátette: az EMNT is a cselekvő nemzet hadrendjébe sorakozik fel, és utolsó erejéig kész folytatni a küzdelmet közösségi autonómiáért, önámítás és megalkuvás nélkül, köszönettel azért és elvárással aziránt, hogy a magyar hazára mindenkor számíthat.
Tőkés László beszédében méltatta azokat az eseményeket, amelyek az elmúlt években az erdélyi magyar politika új egységének irányába mutattak. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt 2018 januárjában aláírt hárompárti autonómianyilatkozatához nem sikerült cselekvési tervet is illeszteni. Úgy vélte: erre az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulóján, az idén ősszel nyílik lehetőség.
Tőkés László hasonló fontosságúnak tartotta a magyar–román párbeszéd folytatását és a megegyezés keresését. A mindenkori román államhatalom beleegyezése nélkül ugyanis nem valósítható meg a magyar közösségi önrendelkezés. Hozzátette: az EMNT ezért rendezi meg évről évre a román–magyar értelmiségi konferenciáit.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár köszönetét az EMNT-nek a magyarországi választásokra való mozgósításban és a levélszavazatok erdélyi összegyűjtésében játszott szerepéért.
Beszédében úgy értékelte, hogy a magyar nemzet soha nem volt ennyire erős, egységes, és elszánt a béke, a biztonság, a boldogulás garanciáinak a megszerzésében és biztosításában, mint jelenleg.
Szili Katalin köszönetet mondott az EMNT-nek azért, hogy állhatatosan kiáll az autonómia igénye mellett.
– Innen is üzenem a román többségi társadalomnak: ne higgyenek a politikusaiknak. Nem elszakadásról szól a törekvésünk, hanem arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján olyan közösséggé alakuljunk, amely dönthet a saját sorsáról. Párbeszédet kell folytatnunk, hogy értse meg mindenki: itt egy közösség megmaradásáról, jövőjéről, gyermekeink, unokáink identitásáról van szó – jelentette ki Szili Katalin.
A politikus bírálta a romániai kisebbségpolitikát, amiért a közelmúltban bírósági úton érvénytelenítették Sepsiszentgyörgy városzászlaját és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő minisztériumi rendeletet.
– Egy önmagára kicsit is adó európai országnak ilyet nem szabadna tennie – jelentette ki. Úgy vélte: a magyar közösség romániai integrációjához a kollektív jogok romániai elismerése szükséges. Kollektív jogok nélkül az integráció nem jelent mást, mint asszimilációt – tette hozzá. Azt is elvárásként fogalmazta meg, hogy a román alkotmány ismerje el államalkotó tényezőnek a romániai magyar közösséget, amiként a magyar alkotmány is elismeri a nemzeti kisebbségek államalkotó jellegét.
Úgy vélte: a nemzetpolitika következő lépéseként az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kell fordulni, hogy amiként a tiszta és egészséges környezethez való jog esetében tette, úgy a nemzeti identitás megőrzéséhez való jogot is ismerje el alapvető emberi jognak.
– A globális világ felé kell fordulnunk azért, hogy ha már az identitás kérdését olyan fontosnak tekinti például a gender és LMBTQ kérdésekben, akkor ismerje el a nemzeti identitáshoz való jogot is – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
