Csák János, Nagy Márton és Szalay-Bobrovnicky Kristóf személyében három, a gazdaság területén (is) bizonyított új tag szerepel a várhatóan még májusban megalakuló ötödik Orbán-kormányban. Két jól ismert nevű visszatérő tagja is lesz az országvezetésnek, ők Lázár János és Navracsics Tibor. Benkő Tibort a honvédelmi minisztérium élén Szalay-Bobrovnicky váltja és a megalapozott információk szerint a korábban Kásler Miklós vezette emberi erőforrások minisztériumának feladatkörei (oktatás, egészségügy, kultúra) más tárcákhoz kerülnek át.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán jelentetett meg egy videót, amely bemutatja az alakuló kormány tagjait. Eszerint a már számos területen bizonyított Csák János lesz a kulturális és innovációs és miniszter, Palkovics László, a korábbi innovációs és technológiai miniszter most a technológiai és ipari tárcát fogja vezetni, Semjén Zsolt marad (a nemzetpolitikáért is felelős) miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely szintén marad Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, aki korábban e szerepkörben vált ismertté, most a Miniszterelnökségből kivált építési és beruházási minisztérium vezetője lesz. A kulcspozíciót betöltő Rogán Antal szintúgy marad a miniszterelnök kabinetfőnöke, a hírek szerint feladatköre is bővül, ő felügyeli majd a titkosszolgálatokat. Nagy István lesz továbbra is az agrárminiszter. A közgazdász végzettségű, pénzügyi szakemberként bizonyított Nagy Márton lesz a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, Varga Mihály továbbra is pénzügyminiszterként tevékenykedhet, a korábban uniós biztosként dolgozó Navracsics Tibor lesz a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, marad a pozíciójában Pintér Sándor, de a hírek szerint a belügyminiszteri tárca feladatkörei kibővülnek az egészségüggyel és az oktatással, Szijjártó Péter marad a külgazdasági és külügyminiszter, Varga Judit pedig igazságügyi miniszter, és amint már említettük, Szalay-Bobrovnicky Kristóf lesz az új honvédelmi miniszter.
Amint a felsorolásból is kiderült az ötödik Orbán-kormány súlypontja még inkább a gazdaság felé tolódik el, a tizennégy miniszter közül hat foglalkozik majd a gazdaság valamely fontos területével.
TIZENEGY TÁRCA LESZ
Az Országgyűlés kedden elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ötödik Orbán-kormányban tizenegy tárca működik majd – tájékoztatott az MTI.
Orbán Viktor miniszterelnök és kormánypárti képviselőtársai, Semjén Zsolt, Kocsis Máté, Simicskó István és Vejkey Imre előterjesztését – kivételes eljárásban – 124 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a parlament.
A jogszabály alapján a leendő kabinet minisztériumai a következők lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Építési és Beruházási Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség, Pénzügyminisztérium, valamint Technológiai és Ipari Minisztérium. A törvény szövege kitér arra, hogy a miniszterelnök munkaszervezete a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek része kormányzati igazgatási munkaszervezetként a Miniszterelnöki Kormányiroda.
Az előző kormányzati ciklusban tíz minisztérium működött. A korábbi minisztériumok közötti jogutódlást a kormány rendeletben határozza meg. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A törvény indoklása szerint a polgári oldal korábbi hagyományainak megfelelően most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le. A leendő új kormány legfontosabb feladata, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit – olvasható az indoklásban.
KOCSIS: A VÁLASZTÓI ELVÁRÁS SZERINT
Az új kormányszerkezet megfelel a választói elvárásoknak, a magyar nemzet érdekeinek, megfelelő a Magyarország előtt álló kihívások leküzdéséhez és a világban bekövetkező változásokhoz – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a Fidesz frakcióvezetője kedden az Országgyűlésben a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában.
Kocsis Máté az általa, valamint Orbán Viktor (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Vejkey Imre (KDNP) által beterjesztett előterjesztéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az április 3-ai országgyűlési választáson a magyar emberek a polgári kormányzásra szavaztak, a béke és biztonság, a családok támogatásának, a rezsi- és az adók csökkentésének fenntartása mellett döntöttek. A Fidesz–KNDP újabb kétharmados felhatalmazása is ennek szól, és az új kormány működésének kialakításakor is ezeket kell figyelembe venni – tette hozzá.
Hozzátette, a választók amellett is állást foglaltak, hogy a kormány az inflációtól védő intézkedéseket, az árstopokat is megtartsa.
Kocsis Máté szerint a történelem során sokszor bebizonyosodott, hogy nincs sikeres Magyarország sikeres agrárium nélkül. Most ennek az ágazatnak is eddig nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznie – mondta, a többi között a világpiaci és az energiapiaci áremelkedést, valamint a háborút említve a kihívások között. Hozzátette: fontos, hogy olyan kormány és agrártárca jöjjön létre, amely prioritásként kezeli a belföldi élelmiszerellátás biztosítását, az agrárgazdasági versenyképesség fenntartását és kellő figyelmet fordít a minőség biztosítására.
Közölte, meg kell erősíteni a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a miniszterelnök munkaszervezetét, ez indokolja a rendvédelmi szervezetek közötti átszervezési javaslatokat.
A frakcióvezető szerint az elmúlt évek igazolták, helyes egy egységként kezelni a külgazdaságot és a külügyeket, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztériumra lényegében változatlan formában van szükség. Ismertetése szerint az igazságügyi tárca továbbra is a jogalkotásért felelős, illetve ellátja az eddig is a feladatkörébe tartozó feladatokat.
Orbán Viktor kedden a Fidesz–KDNP frakciószövetség ülésén bemutatta kormánya szerkezetét (Fotó: MTI)
Elmondta, a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál a jövőt érintő kérdések gyűlnek össze, és itt lesznek azok a feladatok, amelyek egy 21. századi társadalompolitika megvalósításához szükségesek. A Technológiai és Ipari Minisztériumot a Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz hasonlította, megváltozott és kibővített feladatkörökkel. Hozzátette: a hazai iparfejlesztés hozzájárul Magyarország önellátásának és versenyképességének biztosításához.
ELLENZÉKI BÍRÁLATOK
A leendő kormányzati struktúrát bírálta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese.
A család, az oktatás, az egészségügy, az ifjúság, a gyermek és a sport még említés szintjén sem szerepel a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben, ami egy világos értékválasztás az Orbán-kormány részéről – fogalmazott. Hozzátette, amikor Novák Katalint kinevezték családügyi miniszternek, még a terület fontossága mellett érvelt a kormányoldal, most pedig megszűnik ez a poszt, miközben ismételten csökkenni kezdett a termékenységi mutató. A képviselő mindennél felháborítóbbnak azt nevezte, hogy a jövőben Rogán Antal felügyeli az eddig három tárca alá besorolt titkosszolgálatokat, és kijelentette, Rogán Antalt a Mi Hazánk nem tartja alkalmasnak e feladat ellátására.
A Párbeszéd és az LMP is kifogásolta az Országgyűlésben, hogy az új kormányban nem lesz környezetvédelmi minisztérium. A parlament kedden folytatta le a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat összevont vitáját.
Tordai Bence (Párbeszéd) közölte, frakciója szerint a kormánytagok nem Magyarország kormányzására, hanem a Magyarország Zrt. irányítására szegődnek, egy NER-res bizniszkormány jön létre.
Mellár Tamás (Párbeszéd) a legnyugtalanítóbbnak azt tartotta, hogy az új kormány egyre erőteljesebben nyugatellenes lesz és ez szerinte életveszélyes az országra nézve.
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint akkor lehetne érdemi vitát folytatni a kormány szerkezetéről, ha lehetne tudni, milyen portfóliójuk lesz az egyes tárcáknak. Szerinte a jó minisztériumi struktúra ismérve, hogy a minisztériumok elnevezéséből kiderül, milyen területtel foglalkoznak, meddig tart az egyik minisztérium felelősség és honnan kezdődik a másik. Szerinte problémákat fog okozni a sok hasonló portfólióval rendelkező minisztérium.
Az ellenzéki bírálatokra válaszolva a parlamentben Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: nem személyi kérdésekről szól a kormány összetétele, hanem az a fontos, hogy jövőálló legyen a kormány, vagyis a jövő által tartogatott kihívásokra megfelelő válaszokat adhasson.
Kifejtette: „a mi helyünk Európában van és a NATO szövetségi rendszerében, ez biztosítja a legbékésebb és legnagyobb mozgástérrel járó keretet.
Az államtitkár hangsúlyozta: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén igenis sokat ért el, konkrét vállalásokat tett a kormány. Azt is mondta, hogy április 3-án a baloldal bukott meg, ebből kellene a következtetéseket levonni.
