A felsőoktatási felvételi rendszer átalakításra azért van szükség, hogy a munka világában gyorsan változó követelményekre felkészítsék a magyar munkavállalókat – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
György László hangsúlyozta, a kormány célja az volt, hogy egy segélyalapú társadalomból munka- és tudásalapú társadalmat hozzon létre. Erről szólt az elmúlt 12 évünk, és létre is jött 870 ezer új munkahely – mondta.
Az államtitkár kiemelte: most az a cél, hogy ezek a munkahelyek megmaradjanak és a jövő munkahelyeit bebiztosítsák. Ezért alakították át a szakképzést, ezért váltottak modellt az egyetemek – mutatott rá.
György László azt mondta, ebben a munkában egy lépés az, hogy átalakítják a felsőoktatási felvételit, hogy az egyetemek és a hallgatók jobban illeszkedjenek egymáshoz. Mint kifejtette, az egyetemeknek több esélyt adnak arra, hogy maguk szabják meg, milyen feltételek szerint szeretnék felvenni a hallgatókat. A modellt váltott egyetemek esetében az alapján lesz pénz, hogy a náluk végzett hallgatók időben elvégzik-e a képzést és el tudnak-e helyezkedni. Ezért fontos nekik, hogy olyanokat vegyenek fel, akik ezeket a feltételeket tudják majd teljesíteni – mondta az államtitkár.
Közölte, az 500 pontból 400 továbbra is az érettségi és a tanulmányi eredmények alapján érhető el, 100 pont viszont az egyetem saját szempontrendszere szerint adható majd.
A nyelvvizsga-kötelezettség megszüntetéséről szólva György László elmondta, azért engedik el magabiztosan ezt a kötelezettséget, mert a munkaerőpiacnak nagyon szigorú nyelvismerettel kapcsolatos elvárásai vannak.
Azt is az egyetemekre bízzuk, hogy milyen nyelvvizsga kötelezettséget várnak el a hallgatóiktól. Arra adunk nekik – a teljesítményelv alapján – finanszírozást, hogy a nyelvi kompetenciákat az egyetemen képesek legyenek fejleszteni – tette hozzá.
Az államtitkár szólt arról, tavalyelőtt 16 ezren, tavaly pedig 21 ezren tettek emelt szintű érettségit idegen nyelvből, ami azt jelenti, hogy ők legalább középfokú nyelvi kompetenciáikról tettek tanúbizonyságot.
Egyre inkább úgy jönnek ki a diákok a köznevelésből, hogy rendelkeznek azokkal a nyelvi kompetenciákkal, amelyek a világban való boldoguláshoz, a társalgáshoz szükségesek. Az egyetemeken pedig az a cél, hogy a szaknyelvi kompetenciákat fejesszék – mutatott rá.
György László közölte azt is, hogy ma Magyarországon egy egyetemi diplomával átlagosan 36 nap alatt el lehet helyezkedni. Ezzel az Európai Unióban a top 5-ben helyezkedünk el – tette hozzá.
Az államtitkár az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában a nyelvvizsga-kötelezettség megszüntetéséről szólva kiemelte: a munkaerőpiac nem nyelvvizsgát, hanem nyelvi kompetenciákat vár el, hogy az álláskereső meg tud-e szólalni a szakmájában, képes-e szakszöveget értelmezni.
Ennek volt jó példája a nyelvvizsga-amnesztia, amit a koronavírus-járvány alatt biztosítottak. Ebből az látszott, hogy a munkaerőpiac nagyon gyorsan felszívta azokat a friss diplomásokat, akik az amnesztia révén jutottak oklevélhez – mondta el György László.
