Az Európa Tanács napirendjén kell tartani a nemzeti kisebbségek ügyét, mert kevés tagállam fogja ezt velünk vagy helyettünk megtenni – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának szerdai ülésén.
Sztáray Péter az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága november végén zárult magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról beszámolva emlékeztetett: elsődleges cél volt e téma napirendbe emelése.
Sikeresnek nevezte a magyar elnökséget és hozzátette: 50 szakmai, 20 kulturális rendezvény elsősorban a közösségek jogaira, azok érvényesülésére és fejlesztésének lehetőségére koncentrált, miközben ez a téma döcögősen halad mostanában az Európa Tanácsban, és a másfajta kisebbségekkel foglalkozás sokkal nagyobb politikai érdeklődésre tart számot.
Résen kell lennünk, figyelnünk kell, mert a jelen Európájában ez nem tartozik a prioritások közé – jegyezte meg, majd kiemelte: ez az az egyik téma, amiben nemzeti konszenzusnak kellene uralkodnia ahhoz, hogy hatékonyan lehessen képviselni a magyar érdekeket.
Az államtitkár megemlítette: nem számít arra, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak terén belátható időn belül konszenzus alakulhat ki, hiszen ezek a jogok az uniós jogrendben nem szerepelnek. Kettős mércére utal, hogy miközben a nemzeti kisebbségeknél egyéni jogokról, az LMBTQ-ügyek esetében közösségről beszélnek – mondta Sztáray Péter.
Kalmár Ferenc, a tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a magyar elnökség ideje alatt e témában tartott rendezvényeket vette sorra felszólalásában. Jelezte: a témában rendezett első nagy konferencián azt tekintették át, milyen keretekre tudnak támaszkodni e területen; itt azt állapították meg, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése elfelejtett téma és ebben a jelen politikai közegben nem is várható komoly előrelépés, de a meglévő lehetőségeket minél szélesebben és mélyebben ki kell használni.
Kalmár Ferenc hozzátette: a második tanácskozáson a meghívott etnikai kutatóintézetek és a civil szervezetek jelezték, hogy szakmai ismereteiket és kapacitásaikat nem használják ki a döntés-előkészítés vagy a monitoring terén az európai intézmények. A harmadik nagy rendezvényen a működő joggyakorlatokat tekintették át, míg a jövő, a megmaradás, az identitás megőrzésének perspektíváját vizsgáló negyedik konferencia strasbourgi nyilatkozatában a magyar elnökség fél éve alatt lefektetett alapelvek és a megkezdett munka továbbvitelének fontosságát emelték ki.
A miniszteri biztos sikernek nevezte, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének témáját sikerült visszahozni a fő politikai asztalra.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a nemzeti identitás védelméhez való jog, mint ötödik generációs állampolgári jog kimondásának fontosságát emelte ki az ülésen, felvetve, hogy az afrikai származású emberek után az őshonos európai kisebbségek jogait is nyilatkozatban kellene rögzítenie az Európai Parlamentnek.
Juhász Hajnalka, a Miniszterelnökség az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosaként azt emelte ki: fontos, hogy Magyarország miként pozícionálja magát az Európa Tanács és az Európai Unió keretében a nemzeti kisebbségek témájában folyó diskurzusokban, hiszen ennek kihatása lehet arra az időszakra is, amikor 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét.
A bizottság egyhangú szavazással támogatta a beszámoló parlamenti elfogadásáról szóló határozati javaslatot.
