Szokatlanul hosszan, öt órán át tárgyalt kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Hagyományos, pénteki interjújában a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában néhány közelebbi részletet is elárult a maratoni hosszúságú megbeszélésről. Közölte, hogy kilenc javaslatot tett, és ezek közül nyolcban sikerült is megegyezni, a kilencedik kérdésben is közel jutottak a megállapodáshoz, amelyet vélhetően a közeljövőben szintén sikerül nyélbe ütni.
A riporter fölvetésére, hogy ez kiváló eredménynek tűnik, azt válaszolta, Magyarországnak az utóbbi időben sikerült tekintélyt kivívnia magának megbízható, következetes, de a magyarok érdekeiért bátran kiálló politikájával. Az interjúban nem lett megemlítve, de megerősíti ezt az állítást Dimitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének a látogatás előtt, hétfőn tett kijelentése, amelyben arról beszélt, hogy Moszkvának „nagyon imponál az a független megközelítés, amellyel Magyarország a saját érdekeit érvényesíti és megválasztja partnereit”.
Az Ukrajna miatt kialakult feszült helyzet kapcsán a rádióinterjúban is szóba került a magyar kormánynak ez a függetlenségre törekvő viszonyulása a keretek szabta lehetőségeken belül. Orbán Viktor elmondta, a magyar modell célja az, hogy – ellentétben a legtöbb uniós kormánnyal – EU-tagországként és NATO-tagként is jó viszonyt ápoljon Oroszországgal. Újságírói kérdésre két olyan uniós államot említett meg, amelyek hasonló viszonyrendszerre törekszenek a katonai nagyhatalommal: Németországot és Franciaországot. Berlin esetében hozzáfűzte, a súrlódások ellenére gazdasági téren mindenképpen jó viszonyt ápolnak, a németek ugyanis továbbra is gőzerővel üzletelnek az oroszokkal.
Megismételte a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón tett kijelentését, miszerint békemisszió is volt keddi moszkvai látogatása. „Magyarország jégtörő lehet Oroszország és a Nyugat között” – fogalmazott.
Nem túlértékelve Magyarország világpolitikai súlyát, mindez jól működhet „jegesedéskor”, azaz a feszültség növekedésének az időszakában, amilyen a jelenlegi is. Itt emlékeztetett, őutána hamarosan a német kancellár, valamint a francia elnök is Moszkvába látogat.
„Sokat és hosszan fogunk még tárgyalni az oroszokkal, és ennek az első lépését Magyarország tette meg” – jegyezte meg Orbán Viktor.
Az ország jó úton halad a tiszta energiák arányának a növelése és az energiafüggetlenség megteremtése felé – közölte a miniszterelnök.Bár az ellenzéki térfélen ezen csak gúnyolódnak, az ország már most is klímabajnoknak számít, az adatok ugyanis azt tanúsítják, hogy élmezőnyben van a kibocsátáscsökkentésben, a jövőben pedig a Paks II. beruházásnak és a naperőmű-fejlesztési programnak köszönhetően 2030-ra reális az esélye annak, hogy Európában elsőként Magyarország a számára szükséges energiamennyiség legfeljebb 10 százalékát állítsa elő fosszilis forrásokból.
Addig is az orosz gáznak köszönhető a magyar energiarendszer biztonságos fenntartása, cseppfolyós amerikai és katari gázból ugyanis az adriai, Krk-szigeti terminálon keresztül csak kis mennyiséget lehet beszerezni. Mint kiemelte, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter sikeres tárgyalásai eredményeképp tavaly sikerült az oroszokkal hosszú távú, 15 évre szóló gázmegállapodást kötni évi 4,5 milliárd köbméter gáz leszállításáról, amely immár nem Ukrajnán keresztül, hanem biztonságosabb úton érkezik Magyarországra. Megemlítette, hogy másfél évvel ezelőtt, amikor napirenden volt a lejáró orosz gázszerződés kérdése, akkor a kormány által megkérdezett szakértők mind azon a véleményen voltak, hogy nincs szükség hosszú távú szerződésre, mert nem kell a jövőben gázhiánnyal számolni, így a piacon olcsóbban be lehet majd szerezni az energiahordozót. A kormány másként döntött, és kiderült, a jó döntést hozta meg, mert Nyugaton ma kiürülőben vannak a tározók, míg Magyarország számára biztosított az évi 4,5 milliárd köbméter. Sőt, ez további egymilliárd köbméterrel is növekedhet a keddi tárgyalás eredményeképp, ez volt ugyanis Orbán Viktor egyik javaslata a kilenc közül, amely nem talált elutasításra, de a szerződést még nyélbe kell ütni, s ehhez időre van szükség.
A magyar kormányfő hozzáfűzte, jelen pillanatban az orosz gáz az alapja annak, hogy a rezsicsökkentést fenn tudják tartani, még ha az ellenzék el is törölné azt.
Orbán Viktor erről a rádióinterjúban nem beszélt, de tény, hogy a magyarországi évi gázszállítás mennyiségének lehetséges növelése Szerbia számára is jó hír, ugyanis az orosz gáz mintegy háromnegyede a Balkáni Áramlaton keresztül érkezik északi szomszédunkhoz, a nagyobb mennyiség pedig nagyobb tranzitdíjat fog eredményezni.
