Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön elutasította az Európai Parlament (EP) 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet.
Az EP 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről.
Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kérte. Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy annak elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához.
A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az európai uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek – érveltek.
AZ ÁLLÁSFOGLALÁS MEGTAGADÁSA
Az uniós bíróság döntésének indoklásában kijelentette: az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat. Az EP-képviselők tartózkodásait ugyanis nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az uniós szerződés vonatkozó cikkében előírt kétharmados többségét elérték-e.
Az értelmezés szerint a „leadott szavazatok" fogalom csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában. A tartózkodás, amelyet úgy kell érteni mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető „leadott szavazatnak".
Következésképpen azt a szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét – közölték.
Végezetül az uniós bíróság megállapította, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során a tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el. Előzetesen tájékoztatásban részesültek ugyanis arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe – tették hozzá.
NEM SZAVAZ, AKI NEM AKAR
A kormánynak nem voltak illúziói az Európai Bíróság döntéséről – reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a luxemburgi székhelyű szervezet döntésére, amely elutasította az Európai Parlament (EP) 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet.
Varga Judit Facebook-oldalán közölte: „Ha a tartózkodásokat – az egyébként egy elsőéves joghallgató számára is könnyen beazonosítható, egyértelmű eljárási szabályok alapján – figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a politikailag elfogult jelentés elfogadásához" – írta a miniszter.
A tartózkodás a hallgatólagos egyet nem értést, az uniós képviselők tudatos politikai akaratnyilvánítását jelenti, nem azt, hogy nem kívánnak részt venni egy szavazáson. Akkor ugyanis be sem mennek szavazni – jegyezte meg.
A miniszter szerint a szavazatszámítás szabálytalan módja így a képviselői szabad mandátum elvét is sértette, hiszen a tartózkodók akaratukkal ellentétben járultak hozzá egy határozat sikeréhez.
„Sargentiniék érdeke azonban azt diktálta, hogy az EP figyelmen kívül hagyja ezeket a szavazatokat. Emlékezhetünk, korábban a jelentéstevő maga kérte egy interjúban a potenciális tartózkodókat, hogy a szavazás ideje alatt inkább menjenek ki kávézni. És még rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már!" – írta Varga Judit.
HIDVÉGHI: FURCSA DÖNTÉS
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint ha egy egyszerű szavazási kérdésen két és fél évet „ült" az Európai Bíróság, akkor az uniós pénzek elvonására vonatkozó, komoly jogi és politikai kérdéseket érintő másik ügyben csak sokszor ennyi idő alatt születhet majd ítélet.
A kormánypárti politikus a Facebook-oldalán közzétett értékelésében megjegyezte: ha nem így lesz, még az a benyomásuk alakulhat ki, hogy az Európai Bíróság politikai nyomásra dönt a Brüsszelnek fontos ügyekben.
Furcsa döntés, minden komolyan vehető parlamentben háromféle szavazat létezik, igen, nem és tartózkodás. Nem érti – mondta –, hogy egy konkrét voksolásnál miért lehet eltérni a tartózkodó szavazatok beszámítása esetében.
Az Európai Unió bírósága csütörtökön mégis azt mondta ki, hogy ez így jogszerű – mutatott rá, hozzátéve: lelkük rajta.
