Magyarország – a 15. században betöltött szerepéhez hasonlóan – a 21. században is kulcsszerepet vállal az európai nemzetek kulturális értékeinek, közös keresztény hagyományainak megóvásában, illetve az Európai Unió külső határainak megvédésében – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a nándorfehérvári diadal emléknapján tartott budapesti ünnepségen csütörtökön.
Németh Szilárd a Halászbástya tövében álló Hunyadi János-szobornál megtartott megemlékezésen hangsúlyozta: ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja, máig élő példaképe a hazafiságnak, az önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, az európai összefogásnak és a kereszténységnek.
Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója – tette hozzá a politikus.
Felidézte, hogy a 15. században az Európát félelemben tartó török seregek II. Mehmed vezetésével 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. Ugyan V. Miklós és III. Callixtus pápa ezt követően keresztes hadjáratot hirdetett, de a nyugati uralkodók – hasonlóan, mint ma – csak magukkal voltak elfoglalva – fogalmazott. Ebben a helyzetben Nándorfehérvár megvédése csak annak volt köszönhető, hogy Hunyadi János és Szilágyi Mihály, a vár kapitánya saját jövedelméből finanszírozta Magyarország kulcsának védelmét.
A „törökverő" 12 ezer, sógora pedig 7 ezer várvédőt tudott „összetrombitálni", illetve a később szentté avatott Kapisztrán János 30 ezres létszámú szerb–magyar önkéntes, népfelkelő sereget toborzott.
A többszörös túlerőben lévő török hadsereg 1456. július 4-étől ostromolta a várat, ám a viadal 22-én, a középkori magyar hadtörténet egyik legdicsőbb epizódjaként Hunyadi János seregeinek fényes győzelmével ért véget – emlékeztetett Németh Szilárd.
