Júniusban 47 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz mérve, az előző hónaphoz képest – a hibahatáron belül – 4 ezerrel nőtt. A munkanélküliek átlagos havi létszáma 193 ezer volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra csökkent – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A hírre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében reagált. „Rekordmagasságba emelkedett, megközelítette a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma" – közölte Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Még a járvány előtt, 2019-ben sem dolgoztak annyian, mint az idén júniusban.
A magyar munkaerőpiac megerősödve került ki a koronavírus-járvány hullámaiból. Az ágazatok közötti jelentős munkaerő-áramlás nyertesei az infokommunikáció, a tudományos tevékenység, az építőipar és a pénzügyi ágazat. A járvány kedvezőtlen hatásait eredményesen és jól célzottan mérsékelték a kormány intézkedései, többek között a bértámogatási és munkahely-teremtési programok, az adókedvezmények vagy a hitelmoratórium – írták.
Bodó Sándor kifejtette: „Ígéretünkhöz híven nemcsak pótolni tudtuk a vírusválságban megszűnt munkahelyeket, hanem minden korábbinál magasabb szintre növeltük a foglalkoztatást. A magyar emberekkel összefogva 2010 óta rendkívüli eredményeket értünk el a munkaalapú társadalom és gazdaság kiépítésében."
A második fél évben visszatér a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami kedvezően hat a fogyasztásra és a GDP-növekedésre, de egyben az infláció emelkedésének kockázatát is erősíti – ezt a következtetést vonták le a legfrissebb adatokból az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy a járvány harmadik hullámának végével hamar magára találni látszik a munkaerőpiac, a nyár végére várhatóan szinte minden területen visszatér a válság előtti feszesség.
A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint az idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez, írta.
Az elsődleges munkaerőpiac növekedése még tovább erősödhet a nyitás nyári felfutásával. Az idei év második felében akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejthetett ki. Ez egyben igazolja a felfele mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat is, mivel a munkaerőpiaci feszesség ilyen gyors emelkedése értelemszerűen a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen.
