Nincs erős Európai Unió bővítés nélkül, és nincs bővítés Szerbia nélkül, ezért fel kell gyorsítani az ország csatlakozási tárgyalásait – hangsúlyozta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerdán Budapesten, a magyar nagykövetek éves értekezletét követően, ami után többek között Jadranka Joksimović eurointerációs miniszterrel folytatott tárgyalásokat.
Szijjártó Péter, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium közleménye szerint kijelentette, a koronavírus-világjárvány fenekestül felforgatta az életünket, új politikai és világgazdasági korszakba léptünk, s kiújult a vita arról is, hogy hogyan nézzen ki az Európai Unió jövője, hogyan tehető ismét erőssé a közösség – írja az MTI.
Szijjártó aláhúzta, a nyugat-balkáni államok felvétele nélkül nincs erős Európai Unió, és Szerbia a térségben kulcsországnak számít, ezért semmiképp nem maradhat ki a bővítésből. Arra kérte a nyugati államokat, hogy ne blokkolják tovább a bővítési folyamatot.
A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy Szerbia készen áll több csatlakozási fejezet megnyitására, s ezt Magyarország is támogatná. Mint kifejtette, a Nyugat-Balkán szerepe és jelentősége most tovább erősödik, az afganisztáni „totális kudarc" komoly migrációs kockázatot jelent Európa számára, a bevándorlók gyakorlatilag akadálytalanul eljuthatnak Törökországig, onnan pedig már csak egy lépés a régió. Hozzátette, Magyarország egy húsz fős kontingenssel továbbra is támogatja Szerbiát a déli határának megvédésében.
Az MTI arra is rámutatott, hogy Magyarország nyugat-balkáni kapacitásfejlesztési programot indít Szerbiával közösen, amelynek keretében Széchenyi Programiroda nyílik Belgrádban, illetve tárgyalások zajlanak Szerbia csatlakozásáról a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
Jadranka Joksimović a tárgyalások után megtartott közös sajtótájékoztatón elmondta, az, hogy Magyarország egy erős EU-t szeretne látni, fontos üzenet Szerbiának, hiszen Magyarország és Szerbia fontos partnerséget és őszinte barátságot ápol – írja a Tanjug hírügynökség.
Joksimović rámutatott arra, hogy a bővítési politika valójában az európai integrációs projektum befejezésének politikája, s ezt követeli meg a Párizsi Charta az új Európáért elnevezésű okmány is, vagyis nincs befejezett uniós projektum, amíg minden ország nem integrálódott. Szavai szerint ez a folyamat lelassult és veszített a népszerűségéből a tagjelölt államok körében is.
A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Szerbia az EU tagja kíván lenni, és ezért nem riad vissza sem a reformoktól, sem az új metodológiai tárgyalások által támasztott kötelezettségektől.
Joksimović kiemelte, Szerbia kész két klaszter 12 tárgyalási fejezetének megnyitására. Hozzátette, a tárgyalások folytatásának egyik alapfetétele a joguralom terén elért eredmények felmutatása. Szavai szerint év végéig befejeződnek az e területen megkezett folyamatok.
Reményeinek adott hangot, hogy az év végén legalább egy klaszter megnyitására sor kerül, hiszen enélkül az egész régióban elmaradna a Nyugat-Balkán felé tanúsított pozitív jelzés.
A szerdai találkozóról elmondta, hogy második alkalommal kapott lehetőséget arra, hogy a magyar nagykövetek előtt számoljon be Szerbia csatlakozási folyamatairól és a regionális együttműködésről. Kitért arra is, hogy Szerbia és Magyarország gazdasági együttműködése napról napra jobb, az utóbbi időszakban éppen Magarországról érkezett legtöbb beruházó a Nyugat-Balkán országaiba. A két ország kapcsolata a kölcsönös bizalmon alapul, és ebben nagy jelentőséggel bír a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.
Joksimović és Szijjártó ez alkalommal jelentette be a két ország közös kormányülését, amelyet szeptember 7-én és 8-án tartanak meg Budapesten.
