A Kisebbségi Jogvédő Intézet pénteken tartotta meg a tevékenységüket összefoglaló online sajtókonferenciát, amelyen főként a múlt évi és az azt megelőző évek eredményeiről, nehézségeiről számoltak be, valamint szó esett az idei évi tervekről is.
Az Európában egyedülálló intézet 2012-ben alakult meg budapesti székhellyel, amely alapítványi háttérrel működő civil szervezet. Célja hozzájárulni a külhoni magyarok jogvédelméhez azon esetekben, ha személyeket, csoportokat és intézményeket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ér jogsérelem. Minden eszközzel arra törekednek, hogy a szomszédos országokban betartsák az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az adott ország által aláírt idevnoatkozó nemzetközi egyezményeket.
Dr. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója elmondta, hogy a szervezet tevékenysége három pilléren nyugszik. Az első a kiterjedt jogsegélyszolgálati hálózat az egész Kárpát-medencében, amely olyan irodákból áll, ahol bárki teljesen ingyenesen jogi tanácsot kaphat, ha magyarsága, vagy vélhetően magyarsága miatt sérelem éri. Emellett szintén ingyenesen képviseletet biztosítanak a konkrét peres és egyéb, például közigazgatási eljárásokban is.
– A múlt évben 19 állandó jogsegélyszolgálati iroda működött a következő területi elosztásban: Erdélyben hat, Vajdaságban négy, Kárpátalján négy, Felvidéken három, Horvátországban és Szlovéniában pedig egy-egy. Szintén az előző évben 33 konkrét peres eljárásban nyújtottunk segítséget, Erdélyben húsz, Vajdaságban kilenc, Kárpátalján három, Felvidéken pedig egy esetben. Az elmúlt nyolc év alatt 209 konkrét peres ügyet képviseltünk helyi ügyvédek által, aminek révén közvetlen és közvetett módon nagyjából 3 ezer külhoni honfitársunknak nyújtottunk érdemi segítséget – emelte ki Csóti.
A második fontos alappillér az oktatás, amelyen belül minden évben a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen nyári egyetemek szervezésére kerül sor külhoni jogászhallgatók, fiatal jogászok és kezdő ügyvédek számára. Az előző évben a járványhelyzet miatt erre csak online kerülhetett sor.
– A nyári egyetemeken kiterjedt ismereteket nyújtunk a kisebbségvédelem területéről. Nyolc év alatt hozzávetőleg 150 hallgatónk volt, valamint több alkalommal alumni egyetemet is tartottunk, egyszer az erdélyi Torockón. Gyakornoki programunkban évente három-négy fiatal dolgozik az irodánkban. A munkánk harmadik fontos pillérét pedig a tudományos munka jelenti. Kisebbségvédelem címmel tudományos folyóiratot adunk ki immár harmadik éve, emellett pedig hamarosan kikerül a nyomdából Trianon 100 című különszámunk magyar és angol nyelven, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával közösen jelentetünk meg, hazai és külföldi szerzők tollából – mondta Csóti.
Hozzátette, hogy az említett tevékenységek mellett minden év novemberében két-három napos konferenciát rendeznek, amelyeken a külföldi partnerek beszámolnak az elmúlt időszak eredményeiről és sikertelenségeiről is. Kiemelte, hogy az előző évben részben sikerült nemzetközivé tenni a konferenciát az internet adta lehetőségeknek köszönhetően, ahol angol nyelvű szekciókban számos külföldi szakember tartott előadást Spanyolországtól (Baszkföld) kezdve Szírián (Kurd tartomány) át Indonéziáig. A tevékenységükhöz tartoznak az éveken áthúzódó kiemelten fontos ügyek is, ahol nagy jelentőséggel bír Beke István és Szőcs Zoltán bírósági pere, melynek során nem sikerült megmenteni őket a börtöntől. Ide tartoznak még a felvidéki kárpótlási ügyek, ahol a Szlovákiában 2003-ban érvénybe lépett kárpótlási törvény hatálya alól kizártak mindenkit, aki az adott időszakban már nem volt szlovák állampolgár és nem volt szlovákiai állandó lakhelye. Ez a diszkrimináció több tízezer magyar embert érint, akiket elsősorban a Beneš-dekrétumok alapján űztek el szülőföldjükről. Emellett terítéken vannak az erdélyi restitúciós ügyekkel kapcsolatosan felmerülő jogi problémák is.
Dr. Wágner Tamás Zoltán jogász, a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársa beszámolójában kitért a Vajdasággal kapcsolatos magyarságot érintő jogi problémákra is, amelyek elsősorban a Vajdasági Magyar Diákszövetség és az Újvidéki Egyetem Jogi Kara között a felvételi nyelve miatt megindult pereskedésben nyilvánult meg.
– Annak ellenére, hogy mind tartományi, mind köztársasági szinten biztosított a magyar nyelven történő felvételizés joga, ezt a Jogi Kar nem tette lehetővé. Még 2015-ben indította el az első pert a VaMaDiSz, amit megis nyert, azonban újabb bonyodalmak adódtak. A három pert követően most ismét nem biztosítja a Kar a magyar nyelvű felvételit, sőt bevezették szerb nyelv és irodalom tárgyat is. Emiatt jelenleg a negyedik per van folyamatban, az első fokú ítélet pedig várhatóan az idei év első felében fog megszületni – mondta Wágner.
