Megkétszereződött a népességfogyás mértéke Romániában.
2019-ben az elhalálozások száma 57 ezerrel haladta meg a születésekét, 2020-ban pedig 118 587-tel kevesebb gyermek született, mint ahány személy elhunyt az országban – olvasható az Országos Statisztikai Hivatal (OSH) jelentésében.
Ami még aggasztóbb, hogy az év utolsó negyedében az 52 ezret is meghaladta a népességfogyás, csaknem akkora volt, mint 2019-ben.
Az OSH a világjárványnak tulajdonítja, hogy tavaly februártól hónapról hónapra nőtt a népességfogyás, márciustól pedig a házasságkötések száma is megcsappant. Románia természetes népszaporulata csaknem három évtizede, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a helyzet. A népmozgási adatokat az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint négymillió román állampolgár él külföldön, akiknek nagy része a 25 és 45 év közötti korosztályhoz tartozik, olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából számításba kerülhetnek.
A gyermeklétszám csökkenése a szeptemberben kezdődő tanévben jelent először valós gondot.
Az Oktatási Minisztérium ezt orvosolandó a líceumi osztályok maximális létszámának csökkentéséről döntött: eddig legtöbb 28 diák lehetett egy középiskolai osztályban, idéntől már csak 24.
Háromszéken az idén 300 tanulóval kevesebben járnak nyolcadik osztályba, mint tavaly. Az osztályok létszámcsökkentéséről szóló rendelet életbe lépése után újraszámolták, és az eredeti elképzeléshez képest 5 osztállyal többet indítanának.
Hargita megyében 100 magyar tannyelvű középiskolai osztály indítását tervezik, ez nyolccal több a jelenlegi tanévben működőknél. Diák azonban kevesebb lesz. Kolozs megyében három osztállyal kevesebb indul. Maros megyében 1350 magyar diák kezdi a 9. osztályt, tavaly 1700 fölött volt a végzős magyar nyolcadikosok száma.
Ez némiképpen lehűti azoknak a lelkendezését, akik amiatt örülnek, hogy az erdélyi magyarok apadása kisebb arányú, mint a többségi lakosságé. Ha nem is fogy olyan gyors ütemben, a lakosság elöregedése egyáltalán nem biztató jelenség.
