Elfogadták Romániában az éves költségvetést. Túl a számokon keserű jövőkép rajzolódik ki a büdzsét elemezve.
Már aggodalmat kelthetett azokban, akik komolyan vették az elmúlt években tett politikusi ígéreteket, hogy azért van szükség az áldozatunkra, hogy a gyerekeinknek, unokáinknak jobb legyen az életük, Florin Câțu miniszterelnök bejelentése, miszerint az oktatás és az egészségügy nem jelenti majd továbbra is az első számú prioritást. Hozzátette, hogy ezentúl a költségvetés mindenekelőtt a vállalkozói réteget támogatja.
A miniszterelnök betartotta első ígéretét, oktatásra kevesebb pénz jut, mint tavaly, s noha törvény rendelkezik erről, az idén sem fordítják a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát a tanintézetek fenntartására. A bruttó nemzeti össztermék mindössze 2,55 százalékából gazdálkodhat az oktatási minisztérium, az elmúlt 30 év legkisebb részesedését kapta a
szaktárca.
Sőt, eltörölték a diákok bérmentes utazását a Román Állami Vasutak járatain. A miniszterelnök cinikus pofátlansággal indokolta ezt azzal, hogy a világon semmi sincs ingyen, hadd tanulják meg ezt az egyetemisták is. Akik egyúttal arra is rájöhetnek, hogy a nyugati államokban támogatják a fiatal kutatókat, orvosokat, tanárokat, mérnököket, s azzal fizetnek vissza a román államnak, hogy ott vállalnak munkát.
Az egészségügy is a költségvetés vesztese lett, a koronavírus-járvány teljében 11 százalékkal kevesebb összegre számíthat, mint tavaly. Olyan körülmények közepette, hogy a romániai kórházak kétharmada lerobbant állapotban van, szükséges felszerelések nélkül, orvosok hiányában kezelik a betegeket. Közmondássá vált a lakosság körében, hogy aki sokáig akar élni, az kerülje a kórházakat. A kórházak váltak a legfertőzőbb járványgócokká, az elavult felszerelés miatt több kórházban is tűz ütött ki az elmúlt évben, számos beteg életveszélyes vagy akár halálos égési sebeket is szenvedett. A költségvetésből elkülönített összegből orvosolni az idült gondokat kétségtelenül nem lehet.
A miniszterelnök arra hivatkozik, hogy a költségvetés összeállításakor tekintetbe kellett vennie az államháztartási hiány fenyegetését. Azt 7 százalékban állapították meg, 3 százalékkal kisebb deficitet terveztek, mint 2020-ban. Így a beruházásokra is kevesebb összeget fordítanak, mint tavaly.
Florin Câțu miniszterelnök is tudja, hogy ki mint vet (költséget) úgy arat. Talán ezért nőtt az erőszakszervezetek, titkosszolgálatok költségvetése.
Közélet/Kitekintő