2024. november 22., péntek

Az EU döntése nem lehet diszkriminatív

Magyarország és Szerbia közös stratégiával tekint a gazdasági és egészségügyi kihívásokra

Szerbia és Magyarország tavalyi kereskedelmi forgalma egymilliárd 940 millió euróra nőtt. Magyarország ezzel Szerbia harmadik legfontosabb európai gazdasági partnere lett, egyrészt a kereskedelemnek köszönhetően, másrészt pedig egyre több magyarországi vállalat találja meg számításait a szerbiai beruházásokban, emelte ki tegnap Nikola Selaković külügyminiszter. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere arra mutatott rá, Magyarország gazdasági dimenzióváltásában a Szerbiával való gazdasági együttműködésnek komoly szerepe volt és van, hiszen ennek a dimenzióváltásnak egyik fő eleme, hogy magyar vállalatok sikeres beruházásokat tudnak végrehajtani külföldön. A magyar kormány hat magyar vállalatnak adott eddig támogatást összesen 7,5 milliárd forint értékben, hogy 13 milliárd forintnyi beruházást hajtson végre Szerbiában.

Nikola Selaković tegnap Szijjártó Péterrel találkozott Belgrádban. Mint az a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiderült, a külügyminiszterek találkozójának fókuszában az a három jegyzőkönyv aláírása állt, amely szerint Szerbia és Magyarország azokban az országokban, ahol az egyik vagy a  másik országnak nincs diplomáciai képviselete, megosztják a nagykövetséget. Ennek a jegyzőkönyvnek az aláírásával Magyarország használja majd Szerbia külképviseletének helyiségeit Lusakában, Zambia fővárosában, míg Szerbia Magyarország külképviseletét használja majd Máltán és Santiagóban, Chile fővárosában.

A találkozó több téma megvitatására is lehetőséget adott, de mindenekelőtt a gazdasági együttműködést emelték ki. Szijjártó elmondta, az államilag támogatott magyar vállalatok építőipari, gyógyszeripari beruházásokat valósítanak meg Szerbiában, de magyar vállalat építi fel a Nyugat-Balkán legnagyobb takarmánykeverő üzemét is.

– Gazdasági újraindítási törekvéseink összefonódnak, hiszen a magyar gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó vállalatok komoly szerepet játszanak a szerb gazdaságban is. Így a MOL által szállított üzemanyag a szerb piaci fogyasztás 20 százalékát teszi ki, az OTP pedig a különböző bankfelvásárlások nyomán immáron a második legnagyobb bankpiaci szereplővé vált Szerbiában – emelte ki Szijjártó.

A beszélgetőpartnerek szót ejtettek a szerb, valamint a magyar kisebbségről is, illetve azok kölcsönös megbecsüléséről. Amíg Selaković Magyarország viszonyulását dicsérte a szerb kisebbség, illetve a Magyarországon található pravoszláv egyházi örökség iránt, addig Szijjártó arra mutatott rá, hogy Magyarország erőforrásként tekint a vajdasági magyarságra, amely összeköti a magyar és a szerb népet. Az eddigi 120 milliárd forint értékű vajdasági beruházások után a gazdaságfejlesztési program folytatására lehet számítani, vagyis március 31-éig a vajdasági vállalkozások 6 milliárd forintos keretre pályázhatnak.

Szerbia és Magyarország számos közös projektum megvalósításán dolgozik, így a gazdaság mellett az infrastruktúra fejlesztése, illetve a közlekedés terén is együttműködik. Szóba került a Belgrád–Budapest gyorsvasút megépítése, amelyek első, Belgrád és Újvidék közötti szakasza várhatóan a jövő év elejéig elkészül, és még az idén megkezdődnek a munkálatok az Újvidék és Szabadka közötti szakaszon, és március végén teszik közzé a közfelhívást a Szabadka–Szeged vasútvonal felújítására. Kiemelték a Balkáni Áramlat jelentőségét is, amely révén Magyarország évente 6 milliárd köbméter gázhoz juthat.

– Az idén októbertől Magyarország gázellátása tekintetében új fejezet kezdődik, októberre elkészül a magyar–szerb határ és a magyar nemzeti gázvezeték-hálózat közötti 15 kilométeres összeköttetés, amellyel Magyarország rákapcsolódik a déli gázfolyosóra, és ez által megteremtődik a lehetőség a kaukázusi és a közép-ázsiai gáz Magyarországra szállítására – mondta Szijjártó Péter.

Nikola Selaković megköszönte Magyarországnak, hogy a Nyugat-Balkánon Szerbiára a legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnereként tekint, illetve, hogy támogatást nyújt Szerbia eurointegrációs törekvéseiben.

A külügyminiszterek rámutattak országaik sikereire a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, és az immunizáció fontosságára. Selaković elmondta, mindkét ország bizonyította, hogy a járvány elleni küzdelem nem politikai kérdés, hanem mindkét ország számára a lakosság egészsége az elsődleges, utalva arra, hogy Szerbiához hasonlóan Magyarország is élt azzal a lehetőséggel, hogy Oroszországból, illetve Kínából is beszerezzen védőoltást. Szijjártó kiemelte, ha keletről nem szerzett volna be Magyarország oltóanyagot, májusig 3,5 millió emberrel kevesebben kaphatnák meg a védőoltást.

Újságírói kérdésre, miszerint a vírusokmányok bevezetésével bizonyos védőoltásokat hátrányosan kezelnek, így Magyarország kész-e arra, hogy országközi megállapodást kössön Szerbiával a szabad országok közötti utazás kapcsán. Szijjártó elmondta, hogy Magyarország kész ezt a lépést meglépni, már csak azért is, mert az oltások számát tekintve, így a védettség tekintetében is Szerbia az élmezőnyben van. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy rendelet sem lehet diszkriminatív, az Európai Uniónak több szempontot is figyelembe kell vennie, mielőtt határozatot hoz ennek kapcsán.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás