Nagy érdeklődés övezte a nemzetközi sajtóban a Budapesten nagycsütörtök napján megtartott Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozót, amelynek az esti órákra eső sajtótájékoztatójáról a korai lapzárta miatt már nem volt lehetőségünk beszámolni. A szerb lapok is nagy teret szenteltek még kedden a három ismert jobboldali politikus összejövetelének, bár ott többen tévesen aznapra időzítették a találkozót.
A szimbolikus dátumon megtartott napon – nagycsütörtök a katolikus egyházban az oltáriszentség és az egyházi rend megalapításának, azaz áttételesen a keresztény közösség megszületésének az ünnepnapja –, amire az előzetes nyilatkozatok alapján számítani is lehetett: nem alapított új EP-frakciót a három párt, az Európai Néppártból márciusban kilépő, 12 EP-képviselővel rendelkező Fidesz, a Salvini vezette Liga, amely a szélsőjobboldalinak és euroszkeptikusnak mondott pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád tagja 28 parlamenterrel és a Mateusz Morawiecki miniszterelnök képviselte lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a maga 27 képviselőjével. (Ennek a Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) táborába tartozó pártnak az elnöke az Orbán Viktorral közismerten jó viszony ápoló Jarosław Kaczyński.)
Természetesen az sem történt meg, amit Matteo Salvini kedden az MTI-nek adott interjújában nagy álmaként nevezett meg, hogy a sok tekintetben ellentétes nézeteket valló két jobboldali pártcsalád, az ID és az ECR – nyilván a csatlakozó Fidesszel megerősödve – egyesült volna, és ezzel létrejött volna az Európai Parlament második legerősebb pártcsaládja.
Ami a sajtótájékoztató alapján a budapesti találkozón megtörtént, azaz, hogy a három politikai párt és a három európai politikai vezető megerősítették politikai szövetségüket, és jelezték, hogy folytatják az egyeztetést, a következő találkozójukat Morawiecki meghívására Lengyelországban fogják tartani májusban. Ez pedig úgy is értelmezhető, hogy több lehetőség előtt hagyták „nyitva a kaput": a közös elvek és érdekek mentén történő szoros együttműködéstől az európai pártporondon egy jövendő, kisebb vagy nagyobb jobboldali pártcsalád megalapításáig, amelyben a Fidesz is új otthonra lelhetne.
Mindhárman hangsúlyozták, hogy jelenleg van egy „árvaságra jutott", megközelítőleg százmilliós európai választói réteg, amely politikai képviselet nélkül maradt az utóbbi időszak érdekelvű pártpolitikai játszmái következtében; s azt is, hogy vissza kell térni az elhagyott keresztény civilizációs alapokhoz – miként Salvini fogalmazott –, a zsidókeresztény értékeket alaptörvényében megtagadó Európai Unió óriási hibát követett el.
„Az európai integráció tovább fejlődhet, de hogy a gyümölcsei egészségesek legyenek, nem szabad elfeledkezni a gyökerekről sem. Vissza kell térni Európa keresztény gyökereihez" – mondta világosan beszélve a a kulcskérdésről a lengyel kormányfő.
Orbán Viktor összefoglalta azokat az alapértékeket, amelyek véleménye szerint összekötik a három pártformációt.
„Sokat beszéltünk a közös értékeinkről. Világos, hogy mi az atlantista elkötelezettségen túl a szabadság, a méltóság, a kereszténység, a család és a nemzeti szuverenitás értékeit képviseljük. És nemet mondunk a cenzúrára, valami brüsszeli európai birodalomra, a kommunizmusra, az illegális bevándorlásra és az antiszemitizmusra is. Nyilvánvaló, hogy ezekben az értékekben és álláspontokban osztozunk" – fogalmazott a magyar kormányfő, aki egyúttal a Fidesz elnöke.
Európai reneszánszot akarnak – foglalták össze röviden a céljukat. A nyugati sajtóban is sorra idézték ezt a politikai jelszóként is alkalmazható, Salvinitől származó mondatot, amelyet Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki is rendkívül találónak nevezett.
A három vezető megegyezett abban, hogy más pártokkal is folytatják az egyeztetést.
„A kereszténydemokratáknak jelenleg nincs megfelelő képviseletük Európában, azért dolgozunk, hogy legyen hangjuk, képviseletük és súlyuk az európai politikában" – mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki budapesti találkozót egy hosszú út első állomásaként jellemezte a sajtótájékoztatón.
