A nemzeti összetartozás tudata és érzése a magyar nemzetpolitika elmúlt 13 évének egyik legfontosabb eredménye – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Márton Áron-ösztöndíj tehetséggondozó program zárókonferenciáján csütörtökön, az Óbudai Egyetemen.
A Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében kiírt Márton Áron-ösztöndíjban a szülőföldjükön felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató, határon túli magyar hallgatók és vezetőtanáraik részesülhettek. A hallgató ösztöndíj mértéke a 2023-as évben 360 000 Ft/fő, a vezetőtanárok támogatásának mértéke 150 000 Ft/tutorált hallgató.
Szilágyi Péter a köszöntőjében arról beszélt, hogy Magyarország kormánya nagy hangsúlyt fektet a határon túli magyarokért való felelősségvállalásra. Kiemelte: 2010-ben történelmi fordulatot hajtott végre a kormány a nemzetpolitikában. Az állampolgárság megadása, a választójog biztosítása jelképes lépések voltak egy nagy egész, a nemzeti összetartozás szolgálatában – fogalmazott.
Szilágyi Péter (Fotó: MTI)
A diaszpóra magyar származású fiataljai számára meghirdetett ösztöndíjprogramról Szilágyi Péter elmondta: a Márton Áron-ösztöndíj „egybegyűjti és buzdítja azokat, akik erőforrásaikat az alkotás szolgálatába kívánják állítani, olyan módon, hogy közben látják maguk körül a Kárpát-medence tudományos és művészeti közösségét”.
Megjegyezte: az ösztöndíjas fiatalok különleges közösséget alkotnak, részei azon közösségnek, amelyik az egységes magyar nemzet jövőjét építeni tudja.
Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a Márton Áron program jó példája azoknak a kezdeményezéseknek, amelyekben a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése és a kiválóság támogatása összefonódik.
Az ösztöndíjprogram évről évre támogatja a kiemelkedően tehetséges, a tudományos kutatásba időt, energiát fektetni szándékozó diákokat - magyarázta, hozzátéve: a fiatalok nem csak anyagi támogatást kapnak, hanem tudományos pályafutásuk megalapozásához is hozzájárul az ösztöndíj. A program népszerűségét mutatja, hogy az idén majdnem kétszer annyi jelentkező volt, mint tavaly – jegyezte meg.
Lengyel Miklós kitért a már tíz éve működő Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra, amelynek keretében több mint 90 országból érkeztek fiatalok magyarországi egyetemekre. Eddig több mint 11 ezer diák végzett magyar intézményben, és mintegy 9 ezer alumni taggal büszkélkedhetünk – mondta.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta: csak úgy lehet erős a Kárpát-medencei magyarság, ha nemzeti kultúránk erős gyökeréből tehetségünkkel, tudásunkkal termünk gyümölcsöt.
Varga-Bajusz Veronika (Fotó: MTI)
Szavai szerint a magyar nemzeti közösség csak akkor maradhat erős külhonban, ha tudáselőnnyel rendelkezik. Ehhez pedig versenyképes, minőségi, magyar identitású felsőoktatás, valamint magyar gazdasági erőtér szükséges – húzta alá.
Felidézte, hogy az elmúlt hónapokban számos egyeztetés történt a kormány és a meghatározó külhoni magyar egyetemek vezetői között. A tárgyalásokon a felek egyetértettek abban, hogy minél több fiatalnak kell magyar identitású intézményben tanulnia, és a külhoni magyarság körében a diplomával rendelkezők aránya meg kell, hogy haladja az adott ország részarányát.
Amíg van tudásra éhes magyar fiatal, van magyar jövő - jelentette ki Varga-Bajusz Veronika, fontosnak nevezve, hogy a színvonalas képzési és kutatási kapacitások külhonban is legyenek helyben biztosítva a magyarok számára. Azt mondta: a kormány felelőssége, hogy az egész Kárpát-hazában biztosítsa a fiataloknak a versenyképes, magyar identitású felsőoktatást.
Nyitókép: Varga-Bajusz Veronika (Fotó: MTI)
