Egész éjszaka és szombaton hajnalban is folytatódott az Országgyűlésben a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája, amely még pénteken délután kezdődött meg; a vitában az ellenzéki képviselők „bosszútörvényként” jellemezték a Belügyminisztérium indítványát.
A vitában főként ellenzéki képviselők kértek szót, többen tanárok leveleit, közösségi oldalakon tett bejegyzéseit olvasták fel.
Maruzsa Zoltán államtitkár elmondta: a pedagógusok ellenőrzése nem változik, a továbbiakban is a munka törvénykönyve vonatkozik rájuk. A bérsávok közötti mozgás lehetősége a korábbinál nagyobb szabadságot ad az iskolaigazgatóknak. A szólásszabadságra vonatkozó kritikára reagálva jelezte, a korábbi törvénytervezetben szereplő, erre vonatkozó rész a benyújtott javaslatból kimaradt.
A KDNP-s Hollik István azt mondta: az ellenzéki képviselők azért jöttek, hogy hangulatot keltsenek, nem a törvényről beszélnek. Szerinte az MSZP-s Hiller Istvánén kívül minden ellenzéki felszólalás tele volt gyűlölettel, ahelyett hogy tartalmi kritikákat fogalmaztak volna meg, így azokra nem lehet érdemben reagálni.
Rétvári Bence államtitkár azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy néha vegyék le az osztályharcos szemüveget, és a gyerekek szemszögéből nézzék a javaslatot. A bevezetni kívánt teljesítményalapú bérezés mellett érvelt a jelenlegi életkoralapú helyett, hangsúlyozva, hogy így a pályakezdők lehetnek a javaslat fő nyertesei. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy semmilyen újítást nem akar támogatni, a 2010 előtti időszakot akarja visszahozni. Felszólította az ellenzéket: ne akadályozza, hogy a pedagógusok béremelésére fordítható uniós források megérkezzenek Brüsszelből!
Az ellenzék által kitalált rémhírnek nevezte, hogy a tanárokat a jövőben az ország egyik végéből a másikba lehetne vezényelni, hiszen erre csak járáson belül kerülhet sor. Ebben a kérdésben is a gyerekek érdekét nézik, mert sokkal egyszerűbb, ha a tanár utazik a diákokhoz, mint fordítva.
Miközben a parlament az új pedagóguséletpálya-modellt tárgyalta, a Kossuth téren pedagógusok, diákok és civilek követelték a törvénytervezet visszavonását péntek este.
A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront szervezésében tartott demonstráció szónokai szerint a „státustörvény” súlyosan csorbítja a pedagógusok és a diákok jogait, visszafordíthatatlan károkat okoz. Azt is kifogásolták, hogy a pedagógusokat nem kérdezték meg a törvénytervezet megfogalmazásakor.
Ezzel szemben a parlamentben Rétvári Bence államtitkár visszautasította, hogy ne kérték volna ki a tanárok véleményét, mondván, a kormány több körben kiküldött kérdőívét több tízezer pedagógus és szülő töltötte ki a javaslat benyújtása előtt.
A törvényjavaslat visszavonására szólítottak fel a Demokratikus Koalíció képviselői szombaton online sajtótájékoztatón.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese úgy foglalta össze véleményét, hogy a javaslat kizárólag az oktatás ellenőrzését, a pedagógusok kontrollját és „rabszolgasorba taszítását” szolgálja.
Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a baloldal tudja, hogy nem talál fogást a törvényen, azért próbálják az érintetteket, tanárokat, iskolaigazgatókat, szülőket dezinformálni. Sok téves információ kering erről a törvénytervezetről, pedig az bárki számára hozzáférhető az Országgyűlés honlapján – közölte a közszolgálati televízióban.
Mint mondta, az intézkedések olyan előnyökkel járnak, amelyek segítik a pedagógusokat abban, hogy több szabadságuk lehessen, valamint nagyobb fizetést vihessenek haza.
A kormány célja, hogy egy működőképes államot hozzon létre, a Fidesz–KDNP 2010 óta ezen dolgozik. Éppen ezért nincs más lehetősége a „dollárbaloldalnak”, mint hogy politikai eszközökkel zavart keltve próbálja meg rontani a helyzetet – fejtette ki Pálfalvi Milán.
Nyitókép: Péntek este a Kossuth téren (Fotó: MTI)
