Fontos döntéseket hozott a magyar parlament keddi rendkívüli ülésén: elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt és megtiltotta a földadó kivetését. Miniszteri eskütételekre is sor került a nap folyamán. Varga Judit igazságügyi miniszter lemondását követően – aki tárcavezetőként az uniós ügyekért is felelt – külön uniós ügyi minisztérium jött létre: ennek élére Bóka János került, az új igazságügyi miniszter pedig Tuzson Bence lett.
Az Országgyűlés 134 igen, 60 nem szavazattal hagyta jóvá a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt. Az ellenzék részéről „bosszútörvénynek”, az alkalmazotti viszony megváltoztatása miatt pedig státustörvénynek is nevezett törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, a tanároknak pedig nyilatkozniuk kell, hogy szeretnének-e átlépni a köznevelési jogviszonyba. Emiatt már hónapok óta tiltakozások zajlottak a magyar fővárosban, amelyekbe a diákokat is bevonták a szervezők. A törvény megszavazása előtt is kisebb létszámú tüntetés zajlott a parlament előtt a Kossuth téren az Egységes Diákfront, az aHang és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezésében. A Telex szerint dél körül mindössze 50–100-an lehettek a demonstrálók.
MI VAN A PEDAGÓGUSTÖRVÉNYBEN?
A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, egyebek mellett változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában elmondta a jogszabályról, hogy a teljesítmény lesz a legfőbb mérték az új pedagóguséletpálya-törvényben: amelyik tanár jobban és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobb fizetést is fog kapni. Az előnyei között említette, hogy 46 napról 50 napra növekszik a szabadságok mértéke, valamint az eddig kötelező heti 22–26 tanóra helyett fix 24 órában lesz megállapítva az óraszám, a többségnek ez óraszámcsökkenést is jelent.
Az államtitkár meglátása szerint a heti óraszámcsökkentés, a szabadságok mértékének növelése mellett csökkennek a pedagógusok adminisztrációs terhei, ami azt jelenti, hogy például az egyes kategóriákban megszűnő portfóliókészítésre és az önértékelési kötelezettségre fordított időt és energiát a pedagógusok a gyerekekre fordíthatják.
Az államtitkár a fizetésemelés finanszírozásával kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt, a jövő évi költségvetés 393 milliárd forint többletforrást irányoz elő az oktatásban, amiből egy újabb 10 százalékos emelés következhet. Nyolcszázmilliárd forintot európai uniós, 5600 milliárd forintot pedig költségvetési forrásokból szeretne pedagógus-béremelésre fordítani a kormány 2030-ig – rögzítette Rétvári Bence, megjegyezve, az uniós források megérkezését a baloldal feltételekhez szabja Brüsszelben.
A törvényben foglaltak szerint az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony – fenntartótól függetlenül – minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógusra és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra kiterjed. A jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, és csak olyannal létesíthető, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes, továbbá a kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. A munkáltatónak szeptember 15-éig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-éig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt.
A törvény szerint megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg. E szerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg, pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig, mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.
MI DERÜLT KI?
A Demokratikus Koalíció szerint a döntéssel kiderült, hogy a kormánypárti többség számára nem fontos Magyarország jövője.
A kormánypártoknak nem fontosak a tanárok, nem fontosak az iskolák és nem fontos, hogy a gyerekek milyen tudással kerülnek ki az iskolapadból – jelentette ki a párt nevében Barkóczi Balázs.
„A bosszútörvény elfogadása azt jelenti, hogy az Orbán-kormány belebukott a saját oktatási rendszerébe és az elmúlt 13 év rombolásába, amit az oktatáspolitika terén művelt” – fogalmazott a képviselő. A kabinet nem tudta helyrehozni a saját maga által okozott károkat, ezért a bosszútörvénnyel akarja elhallgattatni azokat a tanárokat és diákokat, akik erre felhívják a figyelmet” – tette hozzá.
„A baloldal nem akarja, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek” – olvasható a Fidesz témáról szóló közleményében.
Azt írták, „a mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak.
„Az elfogadott új életpályatörvény mindezt garantálja a pedagógusok számára” – tették hozzá.
A miniszteri eskütétel ünnepélyes pillanata (Fotó: MTI)
TILOS A TERMŐFÖLD MEGADÓZTATÁSA
Az idén szeptembertől a településeknek tilos adót kivetni a termőföldre – döntött az Országgyűlés 169 igen, 14 nem és kilenc tartózkodó szavazattal fideszes képviselők indítványára.
A helyi adókról szóló törvény módosítása kimondja, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a települések adóbevezetési joga a termőföldre, a termőföldtulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra.
Az önkormányzatoknak szeptember 2-áig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek.
Az indoklásban emlékeztettek: a helyi adókról szóló törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása tette lehetővé a helyi önkormányzatoknak, hogy bármely adótárgyra vonatkozóan települési adót vessenek ki.
„Soha többet földadót, ezt kérték a gazdák a magyar kormánytól, és mi ezt most törvényben is garantáljuk” – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán kedden feltöltött videójában a törvény megszavazása után.
A miniszter ismertette: az új szabályozás megtiltja a földadó kivetését a polgármestereknek és az önkormányzatoknak. „Azért tartottuk ezt szükségesnek, mert a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere (Márki-Zay Péter – szerk. megj.) a mostani háborús időkben, a járvány és a történelmi aszály után földadót vetett ki a helyi gazdákra. A baloldal ha ezt egy településen megcsinálja, akkor kész megcsinálni a többi baloldali vezetésű településen is” – mondta Nagy István.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen lépett fel a földadó eltörlése érdekében, a földadó elleni petíciójukat március végéig több mint 120 ezren írták alá, köztük a miniszter is.
Elmondta: a gazdák megadóztatása forrást vonna ki az ágazatból, a földadó pedig begyűrűzik az élelmiszerek árába, így azt a magyar emberek pénztárcája is mindenkinél megérzi. Hozzátette: a kormány meghallotta a magyar gazdák hangját és azonnal cselekedett. Nem hagyhattuk, hogy a baloldali településvezetők még több terhet rójanak a háborútól, az elhibázott brüsszeli szankcióktól és történelmi aszálytól sújtott gazdákra” – fogalmazott az agrárminiszter.
Hangsúlyozta: immár jogi garancia van arra, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját. „A most elfogadott törvényjavaslatot természetesen a gazdaszervezetekkel közösen dolgozta ki a kormány". A magyar kormány mindig, minden körülmények között a magyar gazdák mellett áll.
„Megvédjük a magyar gazdák érdekeit itthon is, Brüsszelben is. Soha többé földadót!” – jelentette ki a magyar agrárminiszter.
Az új alkotmánybírók: Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán, Patyi András és Varga Réka (Fotó: MTI)
KÉT ÚJ MINISZTER, NÉGY ÚJ ALKOTMÁNYBÍRÓ
Letette miniszteri esküjét Tuzson Bence, aki augusztus 1-jétől tölti be a kormányban az igazságügyi miniszteri posztot, valamint Bóka János, aki európai uniós ügyekért felelős miniszter lesz augusztus 1-jétől.
Augusztus 1-jével létrejön az Európai Ügyek Minisztériuma az Igazságügyi Minisztériumból történő kiválással. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára az új minisztérium létrehozását a 2024. második félévi soros uniós magyar elnökségi feladatok eredményes előkészítésével és lebonyolításával indokolta. Az új tárca létrehozása megmutatja a magyar kormány elkötelezettségét abban, hogy a korábbihoz hasonlóan ismét sikerre vigye a magyar uniós elnökséget – hangsúlyozta.
Arra is kitért: a magyar elnökség kiemelten foglalkozik majd a nyugat-balkáni bővítés kérdésével.
Az Országgyűlés kedden titkos szavazáson, kétharmados többséggel alkotmánybíróvá választotta Haszonicsné Ádám Máriát (1955), Lomnici Zoltánt (1954), Patyi Andrást (1969) és Varga Rékát (1977). A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása.
Az új alkotmánybírók letették esküjüket.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a 15 fős testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét. A testület tagjai kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok lehetnek.
Nyitókép: Varga Judit gratulál Tuzson Bencének, Simicskó István pedig Bóka Jánosnak (Fotó: MTI)
