A helyi és kisebbségi médiumok előtt álló kihívásokról volt szó a Médiaasszociáció szervezésében megtartott csütörtöki belgrádi szemináriumon. Általános megállapításként említhető az összejövetel kapcsán az, hogy e médiumok saját specifikumokkal rendelkeznek, s nem lehet „egy kalap alá venni” őket az országos, közszolgálati vagy kereskedelmi sajtóval.
Az európai integrációk folyamatában növekszik a helyi szintű médiumok jelentősége is – értékelte beszámolójában Željko Ožegović államigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumi államtitkár.
Úgy értékelte, hogy a nemzeti kisebbségek identitásának és kultúrájának megőrzése érdekében a kisebbségi nyelveken megszólaló sajtótermékek is fontosak, s ezt felismerte az állam is. A helyi és kisebbségi médiumok számára a legnagyobb kihívást az új platformokon történő megjelenés, a korszerűsítés jelenti, ezek ugyanis pénzt, emberi erőforrást igényelnek, melyekkel ezek az orgánumok nem minden esetben rendelkeznek – fejtette ki. Az államtitkár nagy lépésnek nevezte a médiatörvény-csomag korábbi elfogadását, mely sok, addig bizonytalannak, rendezetlennek számító területet vont szabályozás alá. Maga a törvény meghozatala azonban még nem jelenti a munka végét, legfeljebb az első lépésként lehet azt értelmezni, melyre egy új irányba történő elindulásként kell tekinteni, vélte az államtitkár.
Varjú Márta, lapunk főszerkesztője bemutatta a Magyar Szót és mellékleteit is a szemináriumon részt vevő újságíróknak, akik közül sokan Dél-Szerbiából érkeztek, s most először vették kezükbe a magyar újságot (Fotó: Ótos András)
– A nyitottságnak és átláthatóságnak kulcsfontosságú szerepe van. A politikusoknak, közszereplőknek a nyitottságára gondolok. Akkor kapnak igazán fontos szerepet a médiumok, ha ez az előfeltétel létezik. Ha valaki nem nyitott a média felé, akkor az „másfajta” érdekek létezéséről szól, s szankciókat is maga után vonhat – jelentette ki Ožegović.
Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője az olvasókkal történő találkozásokat, az élőújságokat nevezte fontosnak a népszerűség növelése, az olvasókkal való állandó kapcsolattartás megvalósítása tekintetében. Úgy fogalmazott, hogy a kilencvenes évek sokban kihatottak a Magyar Szó helyzetére is, s a történések negatívan befolyásolták a lap tudósítóhálózatának szélességét, az időközben történt leépítések miatt ma nehezebb elkészíteni az újságot. A kérdésekre válaszolva elmagyarázta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. vállalat felépítését, a szerkesztőség működését, a támogatások rendszerét. Az egyik felvetésre válaszolva kifejtette, hogy a gyakran hallható véleményekkel ellentétben az online kiadás nem veszélyezteti a nyomtatott újság népszerűségét.
– A Magyar Szó kap a költségvetésből támogatást, ezért minden megszorítást be kell tartania, amelyet az állam meghoz, ugyanakkor kft.-ként működik, ezért szavatolnia kell azt, hogy a piacról hozzon hasznot, s megéljen az eladott példányszámból és hirdetésekből. Egy meglehetősen összetett helyzetet idéz e kettősség elő – magyarázta a főszerkesztő.
Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke, a Novine Vranjske alapító főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy a hazai helyi szintű írott sajtó legnagyobb mulasztása az eddigiekben az volt, hogy nem sikerült vertikális és horizontális hálózatot létesítenie a médiumok között. Ez is kihatással van arra, hogy egyik médium a másik után szűnik meg, mondta. A kereskedelmi adóknak ez sikerült, közös produkcióval lépnek a közönség elé, a műsor másik felét készítik csupán maguk. Ez kivitelezhető lenne a helyi médiumok esetében is, közölte, hisz ez a közös tartalom helyi szinteken mindenütt sajátnak, újnak számítana. Csökkenthetők a költségek és növelhető a versenyképesség, hatékonyság ilyen módon, értékelte Obradović.
– Sajnos nem vár ránk könnyű és gondmentes időszak a következőkben. Nehéz helyzetben leszünk a privatizált médiumok miatt, ezek többségét ugyanis egyszeri használatra szolgáló médiumokként kezelik tulajdonosaik. A privatizációval pártmédiumokat kaptunk sok helyi önkormányzatban – fogalmazott a NUNS elnöke.
A szemináriumon elhangzott, hogy a boldogulás egyedüli útját a korral való lépés tartása jelentheti, tűnjön ez bármennyire is nehezebbnek, összetettebbnek a helyi és kisebbségi médiumok esetében.
