A napokban a tenyésztők birkanyírásra készülődnek, ugyanis az állatok nehezen viselik a hirtelen felmelegedést – írja a Biznis Kurir, az állattartók nyilatkozataira hivatkozva. A megkérdezett tenyésztők közül sokan panaszkodtak arra, hogy Szerbia egyes területein igencsak sok pénzt elkérnek a mesterek a nyírásért. Néhol akár 400 dinárt is bezsebelnek egyedenként – mondták a birkatenyésztők. Kiemelték, hogy a korábbi években nekik fizettek a birkanyírók, akik a gyapjat átvették tőlük, most viszont az állattartóknak kell megnyitniuk a pénztárcát, és még a gyapjú is az udvarukban marad, ugyanis nem tudják értékesíteni.
Országunkban egyre kevesebb helyen veszik át a gyapjút, így a hulladéktelepeken köt ki, és komoly ökológiai problémát okoz – állítják a hozzáértők.
A Dragačevo körzetben gazdálkodó Milovan Marković csaknem 100 birkát gondoz. Katasztrofálisnak ítélte a helyzetét, mivel az összes gyapjút kénytelen kidobni. Elmondta, hogy korábban a birkanyíróktól pénzt kaptak a termékért, majd takarmánykiegészítőket, most viszont „vastagon” meg kell fizetniük őket, és még a gyapjút sem viszik el tőlük. Az állattenyésztő jelenleg csak egy valjevói felvásárlóról tud a gazdasága közelében, de a szállítási költségek meghaladják azt az összeget, amelyet ott kapna, hisz a legjobb esetben is csak 30 dinárt fizetnek a felvásárlók a gyapjú kilogrammjáért – állítja a tenyésztő. Kiemeli, hogy a gyapjút a szeméttelepeken sem engedik lerakni, így a faluja közelében számos törvénytelen hulladékhegy alakult ki a gyapjúból, ami fél évszázad múlva sem rohad el teljesen. Sok tenyésztő dönt az égetés mellett, ami szintén károsítja a környezetet – sorolja a gazda a megcsappant kereslet következményeit.
Szerbiából ugyanis eltűntek a gyapjúfeldolgozók, csupán néhány maradt belőlük Pirot és Dimitrovgrad környékén. A kézműves szövőkből és kötőkből is kevés maradt a falvainkban. Ezt igazolják a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai is, melyek szerint országunkban évente 2 ezer tonna gyapjút is kidobnak a tenyésztők. Csaknem ekkora mennyiség az is, amelyet felvásárolnak a feldolgozók – állítják az adatelemzők. A közgazdászok pedig el is magyarázzák a történteket: szerintük a gyapjú feldolgozása a 1990-as évekig virágzott területeinken, addig ugyanis a termelés 95 százalékát külföldön értékesítették a feldolgozók. Az országunkra kirótt szankciók azonban szinte teljesen tönkretették az exportra alapozó ágazatot. Az újabb fellendülést pedig a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború törte derékba: ezek előtt ugyanis akár 1,2 eurós is el lehetett kérni a gyapjú kilogrammjáért értékesítéskor, jelenleg viszont a felvásárlók alig fizetnek érte 25 eurócentet. Ezért nem kifizetődő a kivitel – állítják a szakértők, akik szerint az egyetlen módja az ágazat megtartásának, ha az állam támogatja a gyapjú felvásárlását.
