Igaz, hogy az eddig tisztségben lévő személyek mandátuma most lejár, s meglehet, már pár héten belül új személyek kerülnek a Szerbiai Rádió és Televízió élére, a közszolgálati médiumokról mégis érdemes vitát nyitni bármikor, így most is: a mandátumok lejárnak, az emberek és vélemények viszont nem tűnnek el a semmiben, s mindannyiunk hasznára válhatnak – vezette be Újvidéken a Vajdasági Médiaközpontban megtartott, közszolgálati média helyzetével foglalkozó tanácskozást Dragan Dobrašinović, a közpénzek költésének felügyeletét végző koalíció vezetője. Mint mondta, az ország több városában is terveznek hasonló vitafórumot mindenekelőtt annak érdekében, hogy minél szélesebb rétegeket bevonjanak e fontos kérdés megvitatásába: milyen ma Szerbiában a közszolgálati sajtó. Nos, amikor ehhez a munkához hozzáláttak, s elvégezték az első felméréseket, a koalíció tagjai egyben biztosak voltak – valami nagyon nincs rendben az SZRTV-nél. Nem kifejezetten a műsorkínálattal, a tartalommal foglalkoztak, hanem inkább azt szerették volna megtudni, hogyan jut el a tévé ezeknek a tartalmaknak a megjelenítéséig, ki hozza meg a döntéseket, milyen kritériumok alapján válogatnak, hogyan dől el az, mely házon kívüli alkotók kapnak lehetőséget, mi alapján kötik meg a szerződéseket, legyenek azok akár produkciós, akár marketing jellegű szerződések. Választ nemigen kaptak minderre, ami még indokoltabbá teszi a nyilvános vitát – állapította meg Dobrašinović. Márpedig – véleménye szerint – ezekre a kérdésekre nagyon is illene tudni a válaszokat, hiszen a közszolgálati médiumok nemzeti fontossággal bíró intézmények. Lehet, hogy a helyzet mégsem olyan rossz, ha azt vesszük figyelembe, milyen régóta tartja az állam lélegeztetőgépen a médiumot, tette hozzá, majd átadta a szót a köztévé jelenlévő felelős személyeinek.
PROFIT VAGY ÉRTÉKTEREMTÉS?
Nem a profitot hajszolja, mégis a legnézettebb – ez jellemzi ma az SZRTV-t – A képen a tanácskozás részvevői (Fotó: Ótos András)
Az állam a közszolgálati médiumokról szóló törvényben világos keretet adott a közmédia működéséhez: egyszerűsítve az előírtakat, annak feladata a kultúra ápolása és az emberi és kisebbségi jogok védelmezése – közölte Slobodan Marković, az SZRTV igazgatóbizottságának tagja, aki rögtön hozzátette azt is: mindeközben a nyilvánosság neutrális tájékoztatást, a mindenkori politikai elit pedig a társadalom átalakítását, korszerűsítését várja el a háztól. Mindennek fényében, meglátása szerint, lehetetlen megfelelő igazgatóbizottságot felállítani. Ha a tagok közgazdászok, akkor azok a pénzügyekkel foglalkoznak és nem a tartalommal, ellenkező esetben a másik oldalon jelentkeznek problémák. Megítélése szerint a köztévé sikeresen egyensúlyozott az elmúlt időszakban a profitorientáltság és minőség között. Számos esetben mondott le profitról a kultúra érdekében, s példaként a híradó harmadik kiadása után sugárzott kulturális híradót, vagy az SZRTV 3-as csatornájának, egy teljesen művelődési csatornának a bevezetését említette. Hazánkban, ennek ellenére, a köztévé a legnézettebbnek számít, 90 napból 88 napon sikerül maga mögé utasítania a kereskedelmi vetélytársakat. Ez egyik régióbeli államban sem jellemző, értékelte. Azokra a kérdésekre, hogy az SZRTV miért nem olyan, mint a BBC, Marković a következő két választ tudja nyújtani: az SZRTV költségvetése nevetséges a BBC-éhez képest, másrészt a szerb társadalom nem ment keresztül egy olyan kétszázéves demokratikus fejlődésen, mint amilyenen a BBC nézőközönsége. Van még mit pótolni, fejtette ki.
A MINŐSÉGI TÉVÉSZOLGÁLTATÁS MINTAPÉLDÁJA
Dragoljub Kojčić, a ház programtestületének elnöke szerint amilyen az SZRTV ma, olyan lesz Szerbia holnap. Sikerként könyvelte el, hogy a közmédiának sikerült elhatárolnia magát attól a banális kommersz műsorkészítéstől, mely ma valóságshow-k tömkelegét termeli ki a kereskedelmi csatornákon. Éppen ennek köszönhetően a köztévé ma a minőségnek, a komoly televíziónak a mintapéldáját jelenti hazánkban, állapította meg. Mint mondta, a kritikának is megvan az alapja: nincs ma elegendő ifjúsági műsor, s a világban fontosnak számító egyes témákat is hanyagolja a ház. A perspektívát a digitalizáció jelentheti, mely például külön parlamenti csatornát tesz lehetővé, ezáltal további műsorfelületet felszabadítva az alapcsatornákon, ugyanakkor részletesebb betekintést szavatolva a képviselőház működése iránt érdeklődő polgárok számára az új parlamenti tévén.
KREÁLJÁK A VALÓSÁGOT
Sokat változott a média világa az elmúlt évtizedekben, a médiumok ma nem tudósítanak a valóságról, hanem virtuális valóságot kreálnak azzal, hogy eldöntik, mely információkat közlik, s melyeket nem, mi a hír, s mi nem – fogalmazott Žarko Trebješanin, aki ugyancsak a közmédia leköszönő igazgatóbizottságának tagja. Ez eleve elveti azokat a nézeteket, melyek szerint a tévé azt adja, amit a közönség be akar fogadni. A tévé szabja meg, mit akar a közönség látni, fejtette ki. Fontosnak nevezte két jelenség leküzdését. A médiapéldaképek ma elsősorban valóságshow-k nevesincs sztárjai, a zenepiac hullócsillagai, sőt bűnözők is, mondta. Másfelől az erőszak olyan méreteket ölt a képernyőn, hogy a fiatal generációk számára az teljesen normálisnak és elfogadhatónak tűnik, nem hökkennek meg annak láttán. Agresszív viselkedésre ösztönözhet, tette hozzá. Ezeknek a jelenségeknek a féken tartásában van fontos szerepe a közmédiának – értékelte Trebješanin.
