A Szerbiai Képviselőház a tervek szerint ma vitatja meg a média- és köztájékoztatási, az elektronikus médiumokról és a közszolgálati adókról szóló törvényjavaslatokra benyújtott módosítási indítványokat. Lapunknak a napokban több szakember nyilatkozott a témában. Közülük egyesek úgy vélik, hogy a köztájékoztatási törvény egyik legjelentősebb, a médiumok magánosítására vonatkozó rendelkezése nem okozza automatikusan a nagyjából nyolcvan, privatizáció előtt álló sajtóorgánum vesztét. Mások ennek éppen az ellenkezőjét állítják, és úgy vélik: a magánosítás után a médiumok nem maradhatnak fenn. A törvényjavaslat értelmében a magánosítás alól a köztársasági és tartományi közszolgálati adók, valamint a nemzeti tanácsok alapította médiumok képeznek kivételt.
Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) elnöke lapunknak nyilatkozva fontosnak tartotta leszögezni, hogy minden egyes magyar, de más kisebbségi nyelvű tartalomszolgáltatást végző kistérségi médium jelenlétét hasznosnak tartja, különösen, ha közszolgálati szerepet is ellátnak, mert erősítik az anyanyelvű tájékoztatást, és nagyon fontos szerepet töltenek be saját közösségükben.
Tóth üdvözli, hogy az új médiatörvény alapján nem privatizálják a Vajdasági Rádiót és Televíziót, a nemzeti közösségek nemzeti tanácsai pedig megtarthatják alapítói és társalapítói jogaikat, mert ez valamiféle biztonságot jelent. Az egyre fogyatkozó vajdasági magyar közösség ugyanis képtelen arra, hogy lapokat tartson el, mondta Tóth. Hozzátette: magánosítás esetén a Magyar Szó és a Hét Nap valószínűleg megszűnne, de legalábbis fel kellene adnia közszolgálati jellegét.
– Az viszont nagy aggodalommal tölt el, hogy néhány, a vajdasági magyar közösség számára jelentős közszolgálati rádió, például a 46 éve létező Szabadkai Rádió a magánosítási listára kerül. Sajnos, a derűlátásra az eddigi tapasztalatok nemigen adnak okot. Évekkel ezelőtt Szerbiában mintegy nyolcvan önkormányzati alapítású rádiót magánosítottak, többségüket sikertelenül. Közöttük olyanokat, amelyek magyar nyelven is sugároztak műsort, és nagyon jelentősek voltak abban a környezetben, ahol működtek. Gondoljunk csak a Zombori Rádióra. Úgy tűnik, senkit sem nyugtatnak meg igazán azok a nyilatkozatok, amelyek azt igyekeznek tudatosítani, hogy a vajdasági magyar média számára az új rendelkezés nem hoz jelentős változást: az új tulajdonosnak öt évig nem csak a médiatevékenységet, hanem a sugárzási nyelveket is fenn kell tartania, sőt, a dolgozókat sem bocsáthatja el. Másokkal együtt én is nehezen tudom elképzelni, hogy valaki majd beruház egy csomó pénzt, és nem érvényesíti a saját elképzeléseit. Eddig többnyire azt láttuk, hogy kérdésessé vált a nemzeti közösségek nyelvén a műsorszolgáltatás, mert az nem hoz elég profitot – magyarázta Tóth.
A VMÚE elnöke abban sem biztos, hogy az állam kivonulásával, illetve a privatizációval a tájékoztatás független lesz.
– Ez azon múlik majd, hogy kinek a tulajdonába kerül az adott médiaház, hiszen a feltételeket mindig a gazda diktálja, nevezzük bárminek – nyomatékosította Tóth.
