A köztájékoztatásról és a médiumokról szóló új törvény számos határidőt állít fel a még nem magánosított médiumok felé. Így azoknak a médiumoknak, amelyek alapítója eddig az önkormányzat volt, szeptember 13-ig (szombatig) a Magánosítási Ügynökségnél el kell indítaniuk a magánosítási folyamatot. Elsősorban ez a rendelkezés az, ami aggodalmat okoz nemcsak a médiaházakon belül, hanem a hallgatóság és a nézők körében is, hiszen a korábbi évek tapasztalatait nézve, akár meg is szűnhetnek idővel egyes médiumok, vagy azért, mert az új tulajdonos néhány év után nem tart rá igényt, vagy mert egyszerűen nem sikerült a magánosítás. Az oktatási és tájékoztatási minisztériumban szerettünk volna az új médiatörvény kapcsán interjút készíteni, s bár személyes beszélgetést kértünk, Saša Mirković, a minisztérium államtitkára írásban válaszolt kérdéseinkre.
A napokban lejár az elektronikus médiumok magánosítási folyamatának elindítására adott határidő. Hány médiára vár ez a folyamat és közülük hányan indították el eddig ezt a folyamatot?
– A köztájékoztatásról és a médiáról szóló törvény augusztus 13-án lépett hatályba. Ettől a naptól számítva 30 nap áll azon médiumok rendelkezésére, akik tulajdonjogában részt vállalt az állam, hogy a Magánosítási Ügynökségnél elindítsák a magánosítási folyamatot. A határidő lejárta után lesz valós képünk arról, hogy hány médiumról van szó és hányan indították el ezt a folyamatot.
Ugyanezek a kötelezettségek várnak azokra az elektronikus médiumokra is, amelyek a kisebbségek nyelvén is sugároznak műsort?
– Az említett eljárás egyformán érint minden olyan médiumot, amely privatizáció előtt áll, azzal, hogy az alaptevékenységén nem lehet módosítani a magánosítás után következő öt évben. A köztájékoztatásról és médiumokról szóló törvény ugyanakkor a magánosítás után kötelezi a tulajdonost a kisebbségi nyelveken folyó műsorok időbeosztásának betartására, csakúgy mint a kisebbség nyelvén folyó hírműsorok, oktatási, tudományos, művelődési, gyermek, szórakoztató, sport és más közérdeket szolgáló műsortartalmak megőrzésére, annak a műsorsémának megfelelően, ami alapján a törvény hatályba lépése előtt 12 hónappal az elektronikus médiumok sugározták a műsoraikat.
A törvény ad-e arra lehetőséget, hogy azokat a médiumokat, amelyek a kisebbségek nyelvén is sugároznak műsorokat, mint például a Szabadkai Rádió, vagy amelyek működése hosszú évekre tekint vissza, mint például a Studio B, és önkormányzati alapításúak, a közszolgálati médiaházak közé sorolják?
– Ilyen lehetőségre nincs mód. A hatályba lépett médiumokról szóló három törvény egyike sem lát erre lehetőséget.
A magánosítás alapvető célja a politikai ráhatás csökkentése, de mint tudjuk, a vállalkozók gyakran szimpatizálnak egyik-másik párttal. Megfogalmaztak a törvények valamelyikében olyan kritériumokat is, amelyek szabályozzák, hogy ki lehet egy médiaház tulajdonosa?
– Politikai ráhatásra mindig is lesz példa, de a célunk az, hogy ezt a ráhatást a minimumra csökkentsük és egyenlő startpozíciót teremtsünk minden média számára. Az ön által megfogalmazott kritériumok megfogalmazására a művelődési és tájékoztatási minisztériumnak nem volt módja, de mindenképpen számítunk arra, hogy a Magánosítási Ügynökség erre odafigyel a magánosítás folyamatában.
A magánosítási folyamat befejezésére is adott a törvény határidőt. Mi történik, amennyiben ez a folyamat nem zárul le a megadott határidőn belül?
– Abban az esetben, ha a magánosítási folyamat nem zárul le jövő év július 1-ig, a tőke eladásának folyamatát leállítják. A tőke magánosítását ebben az esetben úgy végzik el, hogy a részvényeket térítésmentesen az alkalmazottakra ruházzák át. Ha az alkalmazottak nem fogadják el az ingyenes részvények átruházását, az adott médiumot törlik a médiumok jegyzékéről.
A Köztársági Műsorszórási Ügynökség hatáskörét egy új szervezet, az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület vette át. Miért volt erre szükség? Miben más az új testület?
– Ugyanarról az intézményről van szó, csak megváltozott az elnevezése, hiszen az elektronikus médiumokról szóló törvény új terminológiát is bevezetett. Ez a törvény ugyanis számos pontban alkalmazkodik az Európai Uniónak az audiovizuális médiaszolgáltatások kapcsán megszabott előírásaihoz. A számos új feladatkör mellett az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület működésében a törvény a korábbi időszakhoz képest nagyobb függetlenséget ad.
A hatályba lépett törvények foglalkoznak az internetes hírportálokkal is.
– A köztájékoztatásról és médiumokról szóló törvény szabályozza azoknak a médiumoknak az elektronikus kiadásait is, amelyek szerepelnek a médiumok jegyzékében.
Változik a közszolgálati médiumok finanszírozása. Csak a közszolgálati médiumok munkáját támogatja majd az állam, vagy olyan alapok létrehozására is lehetőség nyílik, ahol más médiumok is pályázhatnak majd?
– A közszolgálati médiumok finanszírozása csak két médiaház: a Szerbiai Rádió és Televízió, valamint a Vajdasági Rádió és Televízió támogatását irányozza elő, mégpedig a közszolgálati médiumokról szóló törvény előírásainak megfelelőn. Ugyanakkor a köztájékoztatásról és médiumokról szóló törvény lehetőséget kínál a különböző közérdeket szolgáló tartalmak társfinanszírozására köztársasági, tartományi és önkormányzati szinten is. Ezzel a területtel külön foglalkozik majd egy törvénykiegészítés, amelynek kidolgozását a művelődési és tájékoztatási minisztérium végzi.
