Hogy a szerbiai médiumok helyzete továbbra sem tisztázott, arra bizonyítékul szolgáltak az elmúlt napok eseményei is. A hazai újságírás két legnevesebb és legnagyobb tekintéllyel rendelkező orgánuma körül robbantak ki botrányok, a Tanjug hírügynökség bezárása, illetve a Politika napilap tulajdonjogi viszonyainak tisztázatlansága miatt.
Az előbbi esetében maga a kormány gerjesztett botrányt, mégpedig azt követően, hogy a hírügynökség már megszűnt létezni. Mint ismeretes, Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszterre ujjal mutogatott Aleksandar Vučić kormányfőre, őt tette felelőssé a hírügynökség bezárásáért.
A probléma csak az, hogy ennek a tájékoztatási eszköznek a megszűnését már hónapokkal ezelőtt előre tudni lehetett, hiszen törvényes előírás irányzott elő, egy ilyen helyzetet, így nem teljesen világos, mi okozta a megdöbbenést akkor, amikor a tudni vélt forgatókönyv be is következett. Ebben a helyzetben nem csoda, ha a dolgozók még azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy élve marad a Tanjug, s továbbra is dolgoznak, még ha hivatalosan nem is létezik az ügynökség.
Még összekuszáltabbak a Politika tulajdonosi szálai. Miroslav Bogićević üzletember azt állította, hogy a többi között Boris Tadić volt államfő rábeszélésére adott Aleksandar Rodićnak egymillió eurót, hogy üzletet köthessen az addigi tulajdonosnak számító német WAZ médiacsoporttal. További ötmilliót kértek állítólag tőle a Politika tartozásának átvételéért, ezt azonban elmondása szerint nem volt hajlandó kifizetni. Aleksandar Rodić azonban másként emlékszik a történtekre, s azt nyilatkozta, hogy a Demokrata Párt nyomásának engedve kötött szerződést Bogićevićtyel saját részvényeinek eladásáról abban a cégben, amely egy másik vállalattal együtt szerződést írt alá a Politika adósságainak felvásárlásáról. A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) szerint az lenne a lényeg, hogy kiderüljön, az előző és a jelenlegi hatalomnak milyen szerepe volt a visszaélésekben, s végre az is világossá váljon: kié a Politika, ki akarja eladni és ki fogja megvenni. A nyilvánosság előtt zajló ízléstelen üzenetekkel nem sokra megyünk, teszik hozzá az egyesületnél.
„A MEGLEPETTSÉG LEPETT MEG IGAZÁN”
Lapunknak adott nyilatkozatában Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke (NDNV) kifejtette, nem új keletű kérdés a Politika tulajdonosával kapcsolatos, s arról már két jelentésében szólt a Korrupcióellenes Tanács is. Mint mondta, biztos abban, hogy a hamarosan napvilágot látó harmadik jelentés egyik témájaként is megjelenik ez az ügy. Ezért, mint hozzátette, képmutatásnak számít a Politika tulajdonjogi viszonyainak tisztázatlansága iránti minden meglepődés.
– Szerbiában sajnos közismertek az üzérkedések is, arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a múlt télen maga Tomislav Nikolić államfő mondta el, hogy néhány médium vele is szélhámoskodott, s hogy vannak olyan sajtóorgánumok, amelyek egyszerűen ekképp működnek. Semmi sem lepett meg tehát ebben az ügyben, annak legújabb fejleménye kapcsán, azt mondhatnám, hogy a nyilvánosság meglepettsége lepett a leginkább meg – mondta Gruhonjić.
Mint kifejtette, a Politikában a tulajdonosi viszonyok átláthatóságával vannak problémák, de ez a probléma nem kizárólag a Balkán legrégibb napilapjára jellemző, hanem általános gondként van jelen, és a hazai médiapiac egyik legégetőbb probléma.
– Sokan a több mint százéves tekintélyre hivatkoznak, amikor nem akarják felfedni az igazságot. Ez viszont egy olcsó ürügy, miért lenne egy több mint százéves médium esetében hiba az, ha tudnánk, kinek a tulajdonában áll, honnan finanszírozzák, s ami a Politika esetében különösen nagy jelentőségű, mekkora az állam szerepe mindebben, mennyi pénz érkezik a költségvetésből, ha érkezik – tette fel a kérdést az újságíró-szervezet vezetője.
Kérdésünkre válaszolva Gruhonjić elmondta, hogy a Politika és a Tanjug esetében megfigyelhető tisztázatlan körülmények a sajtószabadság meglétét is veszélyeztetik, hiszen, mint mondta, ha nem lehet tudni, ki tartja kezében az adott médiumot, akkor azt sem lehet kideríteni, ki áll a médium által közölt hírek, üzenetek mögött.
A TANJUG NEM LÉTEZIK, MINDEN MÁS MEGOLDÁS TÖRVÉNYSZEGÉS
Az, ami a Tanjuggal történik már-már hihetetlen, jegyezte meg beszélgetőpartnerünk. Arra emlékeztetett, hogy a Szerb Köztársaság Hivatalos Lapjában 2015. november 3-án már megjelent a kormány döntése, amely a Tanjug megszüntetésére vonatkozott.
– Ez megjelent a hivatalos lapban, így, ami engem illet, a Tanjug a továbbiakban nem létezik. Az erről szóló döntést maga Aleksandar Vučić írta alá, aki két nappal később már arról mesélt történeteket, hogy Tasovac a felelős mindenért. A Tanjug a döntés és a törvény értelmében nem létezik, minden más megoldás pedig törvénysértésnek minősíthető – fogalmazott.
Hogy ki tehető felelőssé azért, hogy a hazai médiapiacon a fentebb vázolt helyzet uralkodott el? Dinko Gruhonjić szerint az állam határozatlanságában, a kétes hátterű üzletemberekben kell keresni a felelőst. Mint mondta, az újságíró-egyesületek feladata az, hogy továbbra is harcoljanak a média szabadságáért, mely sajnos nem létezik ebben az iszapban, amellyel az állam tudatosan szennyezi a médiateret.
