Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Média Tanszékének egyik idei célja növelni a számát azoknak a hallgatóknak, akik valamelyik nemzeti kisebbséghez tartoznak. Ennek érdekében az elmúlt hónapban nyílt napokat is szerveztek, melyek során az érdeklődők választ kaphattak a tanszéken folytatott tanulmányokkal kapcsolatos kérdéseikre.
Mint azt Sinkovics Norbert tanársegédtől megtudtuk, nagy volt az érdeklődés, egy-egy találkozóra harminc-negyven diák is eljött. Megtudhatták többek között azt is, hogy mi a lényege a tanszék beiratkozási politikájának.
– Azok, akik valamelyik kisebbségi közösséghez tartozóként jelentkeznek be a tanszékre, nem versenyeznek a többségi nyelven felvételizőkkel. A hetven fennálló helyből tízet a kisebbségi hallgatók számára tart fenn a tanszék. Egy affirmatív akcióról van tehát szó, melynek célja serkenteni a jelentkezések számát – mondta el lapunknak Sinkovics.
A magyar diákok számára e tíz helyen belül három hely szavatolt, a nemzeti közösségek létszámának arányaihoz igazodva. Állami költségen folytathatják a tanulmányaikat a sikeres beiratkozást követően. Amennyiben nem jelentkezik elegendő számú hallgató más közösségekből, akkor a tíz helyet továbbra a kisebbségi jelentkezők között osztják ki. Ami magát az oktatást illeti, a tantárgyak két csoportját lehet megkülönböztetni a szakon.
– Az általános jellegű tárgyak csoportjához tartozik az anyanyelv, a stilisztika, retorika, szociológia, filozófia és néhány választható tárgy, közöttük például az irodalomelmélet. Ezeket a nyelvspecifikus tárgyakat magyar nyelven hallgathatják az újságíró szakra beiratkozók. A szaktantárgyakat a rádiós, internetes, televíziós és nyomtatott sajtó kérdésköréhez kapcsolódó tárgyak képezik. A hallgatók segítséget kaphatnak ezeknél is akkor, ha még nem érzik elég jónak a szerbnyelv-tudásukat, így például kérhetik, hogy anyanyelvükön készítsék el gyakorlati munkáikat, a tutori segítség mindvégig a rendelkezésükre áll.
A tanszék eléggé rugalmasnak számít, így egyes teszteket, kollokviumokat magyar nyelven is el lehet végezni. Sinkovics szerint a tanszék nagy lehetőséget jelenthet azoknak, akik kétnyelvű újságírók kívánnak lenni, mert a diploma megszerzését követően a magyar és a szerb nyelvű médiában is meg tudják állni a helyüket majd.
– A lehetőség adott. Négyéves képzésről van szó, melynek ideje alatt az egyetemista el tudja sajátítani a szerb nyelvhez fűződő szakmai jellegzetességeket, megerősíti a nyelvtudását, s emellett folyamatosan ápolja az anyanyelvét is, elsajátítva ezzel a magyar nyelvhez kötődő szakmai elvárásokat is. Ami a nyelvtanulást illeti, további opciókat jelent az idegen nyelvek tanulása: ugyanis két idegen nyelvet kell választaniuk a hallgatónak. Ez nem csupán az angol, német vagy francia lehet, tanulhatnak szlovákul, ruszinul is, gyakorlatilag az összes olyan nyelv a rendelkezésükre áll, amelyik jelen van a Bölcsészettudományi Karon. Az oktatási programban újnak számít a görög és a kínai nyelv, ezeknek a bevezetésén még dolgoznak, de hamarosan szintén a választható nyelvkurzusok részét képezik majd.
Az újságírói egyetemi képzés egyik sajátossága az is, amit sok más szakon nem lehet kivitelezni: a kötelező gyakorlati képzést is el lehet végezni magyar nyelven: például a Magyar Szónál vagy a Vajdasági Rádiónak és Televíziónak a magyar szerkesztőségeinél.
