Derülátóan nyilatkozott a háború befejezése és a tartós béke lehetőségéről Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, akit a hétvégén Vlagyimir Putyin fogadott. Witkoff nyilatkozatából kiderült: a béke feltételei között szerepel „öt terület” és Ukrajna távol tartása a NATO-tól. Szerinte globális jelentőségű megállapodás körvonalazódik. Donald Trump eközben megnevezte az ukrajnai háború három fő felelősét, első helyen említve Putyint.
Sikerült jelentős előrelépést elérni a háború befejezése felé, az oroszok is tartós békét akarnak – számolt be az orosz államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásáról az amerikai elnök különmegbízottja. Steve Witkoffot április 11-én fogadta Vlagyimir Putyin, akivel 4,5 órán át tárgyaltak Szentpéterváron.
Donald Trump megbízottja a Fox Newsnak azt nyiltakozta, hogy a háborút lezáró béketervről is egyeztettek. Elsősorban Ukrajna „öt területéről”. Bár ezeket nem nevezte meg, feltételezhetően Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékre, illetve a Krím-félszigetre utalt. Ezeket Oroszország magának követeli, annak ellenére, hogy egészében csak a Krímet szállta meg (2014-ben), a másik négy megyét részben foglalta el a 2022-ben Ukrajna ellen indított háborújában. A békemegállapodás magába foglalja Moszka azon követelését is, hogy Ukrajna nem léphet be a NATO-ba.
Az egyezmény lehetőséget biztosít az Egyesült Államok és Oroszország közötti „rendkívül előnyös” kereskedelmi kapcsolatok kialakítására, fenntartására, ami „teljesen megváltoztathatja” a kétoldalú együttműködést és „stabilitást hozhat a régióban”. Witkoff szerint olyan megállapodás körvonalazódik, amely „nagyon fontos a világ egészének” is.
NEM ISMERI EL
Megszólalt az orosz külföldi hírszerzés vezetője is. Szergej Nariskin ismertette hazája békefeltételeit. Közölte: Moszkva akkor ír alá megállapodást, ha Ukrajna semleges marad (nem lehet NATO-tag), nem birtokol atomfegyvert, leszereli haderejét, elvégzi a „nácimentesítést” (ez az ukrán vezetői elit leváltását jelenti), megszünteti a 2014 után elfogadott, (orosz) kisebbségi jogokat korlátozó intézkedéseket és elismeri Oroszország jelenlegi államhatárait (amelyeken Moszkva szerint már belül találhatóak az Ukrajnától elcsatolt területek).
Kijev többször jelezte, hogy nem hajlandó korlátozni az ukrán haderőt és soha nem ismeri el a megszerzett területek feletti orosz fennhatóságot.
EGYELŐRE MEGKÍMÉLI
Ukrajna már március 11-én elfogadta az USA 30 napra szóló, teljes körű tűzszünetre vonatkozó javaslatát. Oroszország erre nem vállalkozott. Elnöke csak részleges fegyverszünetbe egyezett bele (március 18-án), amikor Trumppal beszélt telefonon. Az egyezség értelmében a hadban álló felek 30 napig kölcsönösen lemondanak az energetikai létesítmények és az infrastruktúra támadásáról. Kijev ezt a kezdeményezést is támogatásáról biztosította. A célkitűzésből semmi sem lett: azóta is lövik egymást, nem kímélve az infrastruktúrát sem.
Trump hétfőn ismét azt mondta, hogy megpróbálja megállítani a háborút, amelynek kirobbantásáért három személyt tett felelőssé: Putyint, Joe Biden előző amerikai elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt. Az orosz vezetőt első számú felelősként említette, mondván, nem lett volna szabad elkezdenie a háborút. Megjegyezte azonban; Bidennek és Zelenszkijnek is alkalma volt megállítani a pusztítást.
Bejelentette azt is, hogy nem vezet be új szankciókat Moszkva ellen. Nemrég a vámokkal sújtott kereskedelmi partnerek listájáról is kihagyta Oroszországot.
MOSZKVÁT TÁMADTÁK
A harctéri helyzet továbbra is súlyos. Az orosz erők tegnap ismét Szumi térségét támadták. A város környékén ballisztikus rakéta csapódott be. Vasárnap két Iszkander-M rakéta találta el a város központját, ahol sokan azért gyűltek össze, hogy megünnepeljék a virágvasárnapot. A támadásban 34 civil vesztette életét, 117-en megsebesültek. Moszkva azt állítja, hogy ukrán és NATO-tisztek találkozójára csapott le és több mint 60 egyenruhással végzett.
A napokban egyre több a dróntámadás is. Az orosz hadügyminisztérium tegnap azt állította, hogy a védelem 115 ukrán drónt lőttek le. A határ menti régiók mellett Moszkvát is támadás érte.
HAZAMENNÉNEK A KÍNAI FOGLYOK
Kijevben két kínai hadifogoly azt nyilatkozta, hogy több kínai is volt az oroszok oldalán, ahol mindent titkoltak előlük. Egyikük azt állította, csak akkor tudta meg, hol van, amikor megérkeztek a helyszínre. Mindketten arról beszéltek, hogy az oroszok fizikai munkára kényszerítették őket. Jelezték, hogy készek részt venni fogolycserében, de Kínába szeretnének visszatérni.
Zelenszkij előzőleg arról számolt be, hogy „legalább néhány száz kínai állampolgár harcol a megszálló erők kötelékében”. (Az sem titok, hogy önkéntes kínaiak az ukrán hadsereget is segítik.)
Kína tiltja, hogy állampolgárai külföldi háborúkban harcoljanak. Lin Dzsian külügyi szóvivő megerősítette: az idegenben tartózkodó kínaiak viselkedését a törvények alapján bírálják majd el.
Nyitókép: Tegnap váratlanul Odesszába látogatott a NATO-főtitkár (Fotó: AP via Beta)
