Kiközösítés, sértő tartalmú üzenetek küldése, gúnyolódás, megalázó viccelődés… ezek csak példák az iskolai diszkriminációra, amelyek e tanév elejétől büntetést vonnak maguk után.
Miután 2016-ban már született egy olyan szabályzat, amely lehetővé teszi, hogy az oktatási és nevelési intézményekben felismerjék a diszkriminációt, ezúttal az oktatási minisztérium egy olyan szabályzatot adott ki, amely a diszkrimináció, a tekintély- és becsület megsértése kapcsán felmerülő gyanú, illetve a megerősített tények esetén utasítást ad arra, hogyan kell egy intézménynek eljárnia. Ugyanakkor megfogalmazza, hogy az oktatási rendszerben az oktatásügyi dolgozó, a diák, a szülő milyen jogokkal, kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkezik. Ezt a szabályzatot mutatták be tegnap Belgrádban a civil szervezeteknek, hiszen gyakran az elsők között veszik észre a megkülönböztetés jeleit.
A szabályzat kidolgozásába, ami már ettől, vagyis a 2018/2019-es tanévtől már használatba is került, több, mint 150 olyan szakembert vontak be, akik oktatással és neveléssel foglalkoznak. Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára rámutatott, az elmúlt több, mint másfél évben a minisztérium megfeszített munkát végzett, hogy ezt a szabályzatot elkészítse, amely a 2016-os szabályzatra alapoz. Mindeközben az UNICEF is nagy segítséget nyújtott a minisztériumnak. Az államtitkár kihangsúlyozta, az eddigi pozitív gyakorlatot alkalmazták a szabályzatban, így az számos példán keresztül igyekszik útmutatást adni a tanintézményeknek, hogyan járjanak el egyes esetekben. Szavai szerint a diszkrimináció megjelenése, vagy annak feltételezése esetén a tanintézményeknek egységesen kell fellépniük.
– Ezzel a dokumentummal nem a bűnösök feltárását akartuk elérni, habár nagyon sokszor ez is fontos lenne, inkább azt szerettük volna elérni, hogy a rendszer felismerje ezt a jelenséget és útmutatást adjon, hogyan kell a diszkrimináció esetén egy intézménynek fellépnie – emelte ki Vicsek Annamária. Majd hozzátette, helyzettől függően reagálnak az iskolák egy-egy megkülönböztetésre: – Minden iskolában működik a diszkrimináció megfékezésével foglalkozó munkacsoport. Ez a munkacsoport pontosan tudja, mikor kell az iskolaigazgatót riasztani, mikor a tantestületet, vagy az oktatási minisztérium szakszolgálatát – mondta.
Megtudtuk, az oktatásban dolgozók szaktanácsadását, valamint a felügyelőségek bekapcsolását is fontosnak tartották, hogy fel lehessen ismerni, hogy kellőképpen járt-e el az iskola egye-egy esetben. Vicsek Annamária szerint ennél azonban fontosabb olyan mechanizmusokat találni, amelyek megerősítik az iskolák helyzetét a diszkrimináció megfékezésében. Kiemelte, fontos, hogy a gyerek milyen hangulatban tölti az idejét az iskolában, ám figyelembe kell venni azt is, hogy az iskola csak másodlagos környezet, a család az elsődleges környezet, illetve a társadalom is kihatással lehet a gyerekek viselkedésére.
Vicsek Annamária elmondta, valós adatok ugyan nincsenek arról, hogy mely gyerekeket érinti leggyakrabban a megkülönböztetés, feltehető, hogy a roma gyerekeket és a fogyatékkal élőket. Így rájuk nagyobb figyelmet kell fordítani, de szavai szerint fontos felismerni, egy-egy korosztályt mely gondok érintik. A kamaszok ugyanis gyakran találnak olyan indokot, amivel társaikat kiközösítik. Az államtitkár szerint ezeket a jelenségeket kell, hogy a rendszer felismerje és hogy reagáljon rájuk, legyen szó csíntevésről, vagy a diszkrimináció súlyosabb változatairól.
– Minden esetet külön kell kezelni, nem szabad általánosítani egy eset miatt – hangsúlyozta, majd folytatta: – A belügyminisztérium statisztikai adatai alapján a komoly, büntetőjogi következményekkel járó incidensek száma csökkent az elmúlt években – mondta.
A szabályzat számos diszkriminációt megkülönböztet, a szegregációt a diszkrimináció súlyosabb fajtájának tekinti, amely esetén, amennyiben nem reagál az intézmény kellő időben, akár szankciókat is vonhat maga után. A szegregációval a szabályzat bemutatásakor is külön foglalkoztak, hiszen mint kiderült, gyakran előfordul. Egy általános iskolában mintegy 20 éven keresztül választották külön a roma gyerekek uzsonnáját és külön toalett volt kijelölve az ő részükre.
Mint az az ismertetés során elhangzott, fontos eleme a szabályzatnak, hogy a civil szervezeteket is felismeri és a diszkrimináció megfékezésében, vagy annak felszámolásában partnerként kezeli, ugyanakkor jogot ad a civil szervezetek számára, hogy a diszkrimináció valamelyik változatának megjelenésekor saját maguk reagáljanak és eljárást indítsanak. Erre bátorították a minisztérium munkatársai a szabályzatra kíváncsi civil szervezetek képviselőit is.
