Szerbiában szeptember 1-jén lépett életbe az új oktatási törvény, melynek 84. szakasza értelmében az iskola köteles feljelenteni azt a szülőt, akinek gyereke több mint 25 tanóráról hiányzott igazolatlanul, és nem reagál az iskola figyelmeztetésére, nem működik együtt az oktatási intézménnyel. A bírság 5-től 100 ezer dinárig terjed. Az egyik országos napilap értesülései szerint a legtöbb bírósági feljelentés Belgrádban, Nišben, Pancsován és Kishegyesen érkezett a szülők postaládájába.
A felsorolásból kilóg Kishegyes község, hiszen Szerbia egyik legkisebb községéről van szó, ahol mindössze három iskola működik. A kishegyesi és a bácsfeketehegyi általános iskolákban magyar és szerb nyelven folyik a tanítás, a szeghegyiben pedig csak szerb nyelven. A hír hallatán megkerestük mindhárom iskola igazgatóját, akiktől igen megdöbbentő dolgot tudtunk meg: Az új oktatási törvény életbe lépése óta mindössze egy feljelentést tettek a hiányzások miatt a község területén. Az eset a kishegyesi iskolában történt, egy Koszovóból származó roma család elhagyta az országot, és erről nem értesítették idejében az iskolát, emiatt kaptak feljelentést. Igaz, esetükben ennek semmi következménye nem lett, mivel külföldön tartózkodnak.
A bácsfeketehegyi iskola igazgatója lapunknak elmondta, hogy korábban a kishegyesihez hasonló eset náluk is előfordult, mivel igen nagy a Koszovóból származó romák be- és kiáramlása a községben. Azonban az új törvény bevezetése óta náluk erre nem volt példa, mivel a szülőknek is elmagyarázták törvényes kötelezettségeiket.
Érdekelt bennünket, mi a helyzet más vajdasági iskolákban.
– Ha a tanuló vagy a szülő elhozza az orvosi igazolást, melyen szerepel az egészségügyi intézmény érvényes pecsétje, az osztályfőnök feladata ennek begyűjtése és elfogadása. Van néhány olyan gyermek, aki nem jár be rendszeresen az órákra, és ezt a saját szabályaink szerint szankcionáljuk – mondta Weiss Vesna, a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatónője. Mint kifejtette, első lépésként behívják a szülőket.
– Nagyobb figyelmet fordítunk a diákra azáltal, hogy a pedagógiai-pszichológiai munkába bevonjuk a szülőket, a gyermeket és az osztályközösséget is. Szerencsére, iskolánkban csak egy-két példát tudnék említeni a bírósági feljelentésekre. Ezekben az esetekben a diákok hátrányos helyzetű, szegény családokból származnak, és a szülők nem tesznek eleget a nevelési kötelezettségüknek – mondta.
Zombori Imre, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola igazgatója azt nyilatkozta, hogy az intézményükben még nem volt ilyen esetre példa. Az iskola a szülőkkel együttműködve oldja meg a felmerülő gondokat. Szerinte a diákok „heterogén összetétele” miatt a középiskolákban erre kevés példa akad.
