A világűr titkai már nagyon régóta foglalkoztatták az emberiséget. A tudósok, a mérnökök, az asztronauták és az amatőr érdeklődők évek óta arról álmodoznak és azon fáradoznak, hogy egyre több titokra fény derüljön.
Dr. Gschwindt András, a budapesti BME professzora tartott előadást a minap a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola hallgatóinak és oktatóinak. A téma a műholdkészítés volt. Az előadás pedig Szabadkáról a világűrbe címet kapta. Nem véletlenül, hiszen – mint dr. Némedi Imre, a főiskola tanára fogalmazott – a professzor régóta foglalkozik műholdkészítéssel, és az a célja, hogy felkeltse a hallgatók érdeklődését a műholdak tervezése és kivitelezése iránt.
Dr. Gschwindt András ismertette a műholdkészítés rövid történetét. Arról is szólt, hogy mérnökhiány lépett fel az űrkutatásban és -technológiában. Világszerte az e témakörrel foglalkozó hallgatók többsége annak idején csak a műhold egyik részegységét készítette el a diplomavédés alkalmával. Ezeknek a szerkezeteknek a többsége 6–10 éven belül tudott csak felszállni. Ezt általában az egyetemisták nem tudták kivárni, és más pályára léptek.
– Robert Twiggs professzor állt elő azzal az ötlettel, hogy a hallgatók csináljanak egy komplett műholdat. Ő találta ki a kocka alakú műholdat is. Annak idején meglátta, hogy a Barbie babák dobozai milyen szépen állnak egymás mellett a teherautón. Ez ihlette a szögletes, kocka alakú műholdat – tudtuk meg Gschwindt András professzortól.
Arról is mesélt, hogy a Masat–1 műhold is ennek nyomán jött létre. Kiderült, hogy a magyar műhold ötlete 2006-ban született, és 6 év alatt készül el. Ennek oka az anyagiak voltak, és a Masat–1-et készítő kis csapat nehezen talált támogatókat. A professzor szerint az egyetlen céljuk az volt, hogy pályára állítsák a műholdat. Mint tudjuk, ez 2012-ben sikerült is. Az előadó megosztotta a közönséggel azokat a lélegzetelállító képfelvételeket, amelyeket a Masat–1 kamerája rögzített a Föld déli féltekéjéről. Emellett láthatták azt is, hogy a műhold rádiójeleit a Föld melyik pontjain tudták befogni.
Ezután a SMOG–1 történetébe is betekintést nyerhettünk. A professzor és csapata csökkentették a műhold méretét, és egy olyan szerkezetet hoztak létre, amely méri a világűrben található elektroszmog koncentrációját, vagyis a Földi műholdak és antennák által kibocsátott elektromos szennyezettség mértékét. A SMOG–1 élhossza mindössze 5 cm. A felbocsátása legkorábban 2019 közepén várható, az UNISAT-7 olasz műholdból.
A zombori Ficza József rádióamatőr is jelen volt a szabadkai előadáson, az ő antennarendszere a nyugat-bácskai város központjában található. Elmesélte, hogy ezzel a rendszerrel ő is hallotta a Masat–1-et. A hallgatók megtudhatták, hogyan fest egy rádióamatőr élete, akinek hobbija és élete a világűr titkainak felkutatása. Elmesélte, hogy a mai Horvátország területén is volt egy antennája.
Az előadó és dr. Némedi Imre a prezentáció végén arra buzdította a fiatalokat, hogy bátran gondolkodjanak el arról, hogy milyen műholdakat terveznének és lőnének ki Szabadkáról. A határ a csillagos ég.
