Vicsek Annamária, a Szerbiai Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára pénteki előadásában a 2018-as év oktatási fejlesztéseiről, azok előzményeiről, valamint az oktatási minisztérium jövőbeli terveiről és célkitűzéseiről tartott előadást a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Téli Egyetemén. A többi között szó volt az óvodai rendszer reformjáról, az általános iskola első osztályában bevezetett projektoktatásról, az informatika kötelező tantárgyként való bevezetéséről, a középiskolai szakok és a munkaerőpiac igényei közötti kérdésekről, a kis létszámú osztályok fennmaradásáról.
Vicsek Annamária elmondta, hogy a szerbiai oktatási minisztérium azzal kezdte az óvodai rendszer megreformálását, hogy néhány szerbiai óvodában kipróbálták az oktatási minisztérium által tervezett és kidolgozott újításokat. A tesztelést megelőzően az említett óvodai intézményben dolgozó pedagógusokat felkészítették a fentebb említett pedagógiai, módszertani, illetve adminisztrációs újításokra. Az oktatási államtitkár elmondta, hogy az óvodapedagógusokra több továbbképzés vár. Több online elvégezhető képzés is lesz, és az oktatási minisztérium ígérete szerint 2022-re minden óvodapedagógushoz eljutnak ezek az aktív részvétellel járó képzések, továbbá lesz mód arra is, hogy elvégezzék azokat.
Szó volt az általános iskola első osztályában bevezetett projektoktatásról, valamint arról, hogy az előző tanévben a szerbiai oktatási minisztérium kötelezővé tette az informatika oktatását az általános iskolákban. Mindennek fejlődéslélektani és didaktikai okai is vannak. Ma már a hároméves gyermekek számára is teljesen természetes a számítógépek és az okoseszközök használata, ezért a minisztérium fokozatosan megreformálta az informatika tantárgyat. Az IKT-eszközök bevitele a tanórákra ma már teljesen természetes, hiszen a mai kisdiákok és tinédzserek figyelmét elég nehéz lekötni hagyományos módon.
Vicsek Annamária azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy 2017-ben az oktatásügyi minisztérium felmérte a munkaerőpiac igényeit, és ezzel összhangban hozta meg a következő tanévre vonatkozó középiskolai szakok megnyitására a javaslatot. Az oktatási államtitkár kiemelte, hogy fel kell hagyni az olyan szakemberek képzésével, akiknek munkájára nincs szükség, és helyettük olyanokat kell képezni, akik el tudnak helyezkedni a szerbiai munkaerőpiacon. Hozzátette: nehéz megjósolni, hogy az ország munkaerőpiacának milyen igényei lesznek a jövőben, ám minden lehetőségre fel kell készülni, és ezekhez alkalmazkodni kell. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az új iskolahálózat meghozatala nagy kihívás. A helyi önkormányzatoknak ugyanis idén márciusig kell meghozniuk a döntést az óvodák és általános iskolák hálózatáról, ami intézmények összevonását is eredményezheti. Vicsek Annamária elmondta, hogy ebben a folyamatban fontos szerep jut a helyi önkormányzatokban a magyarságot képviselő politikumnak, továbbá a Magyar Nemzeti Tanácsnak is, hiszen az önkormányzatok javaslatát véleményeznie kell. A tartományi kormány hozza majd meg ezt követőn a hálózatról szóló döntést, ami aztán a minisztériumban kerül megerősítésre. A kis létszámú osztályok jóváhagyása továbbra is egy fontos feladat lesz, ugyanis az anyanyelven folyó oktatáshoz való jog nem sérülhet. Az anyanyelven folyó oktatás mellett kiemelte az államnyelv megfelelő szintű elsajátításának fontosságát is, amely terén az elmúlt évben nagy előrelépések történtek, így az új tantervekkel együtt már a szerb mint nem anyanyelv tantárgy új tanterve is egyidejűleg jelenik meg, ami a vajdasági magyar politikum jelentős eredménye.
Vicsek Annamária elmondta azt is, hogy a középiskolai érettségi vizsgára is reform vár, amelynek egyik pozitív hozadéka az lesz, hogy nem lesz többé szükség felvételi vizsgára a szerbiai egyetemeken és főiskolákon. Szó volt még az inkluzív oktatás nehézségeiről és az elvándorlásról is.
A szerbiai oktatás jövőjét illetően az oktatási államtitkár a többszakos tanárképzésben, valamint a pedagógusok kompetencianövelésében látja a megoldást.
Az elektronikus naplókkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy még mindig kísérleti fázisban van a digitális naplók bevezetésének projektuma. A szerbiai oktatási minisztérium állandóan figyelemmel kíséri az iskolák igényeit, tapasztalatait, és a minisztérium munkatársai arra törekednek, hogy kiküszöböljék a felmerülő hibákat. Vicsek Annamária megjegyezte, hogy a rendszer folyamatos frissítés alatt áll. Az elektronikus naplók egyes részeihez a szülő is hozzá fog férni, és ez lesz az e-napló egyik nagy előnye, hogy a szülő folyamatosan figyelemmel tudja kísérni gyermekének tanulmányi teljesítményét. Vicsek Annamária szerint az elektronikus naplók kötelezővé tétele még távol van, hiszen nagyon sok szerbiai iskola nem rendelkezik megfelelő számú számítógéppel, valamint IKT- és infrastrukturális fejlesztéssel.
