A nemzeti közösségek integrációját szolgálandó a nemzeti közösségek tanulói ötödik osztálytól kezdve tanuljanak néhány tantárgyat szerbül, s ezen tantárgyak száma fokozatosan emelkedjen – áll abban a tanulmányjavaslatban, amelyet most készített el a belgrádi székhelyű etnikai viszonyokkal foglalkozó fórum. Ezt a dokumentumot a szerb minisztériumoknak is el szeretnék juttatni, a végső céljuk, hogy az a parlament elé is kerüljön. A nemzeti tanácsok felemelték a szavukat ezen javaslat ellen.
– Ez egy munkaváltozat, amely lényegében belső körben mozog, de fontosnak tartom, hogy reagáljunk rá, hiszen az oktatás területén olyan megfogalmazások jelennek meg, amelyek számunkra elfogadhatatlanok – hallottuk mgr. Hajnal Jenőtől, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől.
– A legfőbb célunk, hogy anyanyelvesítsük a közoktatásunkat, ez a kisebbségi nyelvek megőrzésének egyik alapkövetelmény. A nyelvcserére irányuló kezdeményezéseket elfogadhatatlannak tartjuk. Az említett tanulmányjavaslat hangsúlyozza az anyanyelven való oktatás fontosságát, a szerbiai többségi társadalomba való integrálódás módját azonban abban látja, hogy már az ötödik osztályban néhány tantárgyat szerb nyelven tanuljanak a nemzeti közösségek tanulói – tudtuk meg Hajnal Jenőtől, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum konkrétumokról nem beszél: nem pontosítja, hogy milyen tantárgyak legyenek szerb nyelven oktatva, és azt sem, hogy milyen ütemben növekedjen a szerb nyelven oktatott tantárgyak száma.
A javaslattevés azonban nem áll meg itt. A dokumentum további részében ugyanis már arról beszél, hogy a vegyes lakosságú környezetekben, ahol egy iskolán belül két nyelven folyik az oktatás, külön a többségi nemzet és külön a nemzeti közösségek nyelvén, ott a szegregáció elkerülése érdekében érdemesebb lenne kéttannyelvű osztályokat kialakítani ezekben az iskolákban. A nemzeti tanácsok ez ellen is felszólaltak, hiszen a bilingvális oktatási modell – ahogyan azt a szlovéniai példa is mutatja – egyenes utat nyit az asszimilációhoz.
– Arra törekszünk, hogy ezek a változtatási törekvések még ilyen javaslatok formájában se kerüljenek olyan fórumok elé, amelyek ezt megfontolásra méltónak tartanák. A reagálást 21 nemzeti tanács képviseletében tettük meg, amikor a nemzeti kisebbségek akciótervének a kidolgozásakor a bilingvális oktatást teljes egészében elutasítottuk és elfogadhatatlanak tartottuk. A szegregálódással való érvelés is ellentmondásos. Ha ugyanis az anyanyelven való tanulás a nemzeti közösségek esetében a szegregációhoz, a bezárkózáshoz vezet szerintük, akkor ezt miért nem mondják el a többségi nemzet esetében is? Ha ezzel érvelnek, akkor ezen az alapon a szegregáció a többségi nemzet esetében is jelen kellene hogy legyen – mondta az MNT elnöke. – Az a probléma adódik még, hogy ezt a dokumentumokat olyan európai uniós országok nagykövetségei és civil szervezetek támogatják, ahol ezt az oktatási módszert üdvözítőnek tartják.
Hogy hova, milyen szintekig jut el a tanulmány, ezt egyelőre nem tudni. Kérdésünkre válaszolva, hogy amennyiben esetleg az iskolák, szülők elé kerül, megvan-e annak a veszélye, hogy számukra akár szimpatikus megoldásnak is tűnhet ez a módszer, beszélgetőtársunk elmondta: – A szülők választási lehetősége most is adott. Eldöntheti, hogy anyanyelven folytatja-e a gyermek a tanulmányait, vagy sem. Nekünk az anyanyelvi oktatás fontosságának a tudatosítása a feladatunk. Hogy a szülő is fontosnak érezze, hogy olyan gondolkodásában és viselkedésében képzett fiatalok kerüljenek ki az iskolákból, akikben egy percre sem inog meg az a hit, az az erő, amely az anyanyelvből adódik. Ezt az értéket kell tudatosítani a szülőkben. Emellett pedig fontos a szerb nyelv oktatásásnak effektívvé tétele. Ezen is aktívan dolgozunk. Ha a szülő látja, hogy nem lehet ebből gondja a gyereknek, akkor bízom abban, hogy a szülők nem inognak meg a választásukban.
ELFOGADHATATLAN
Nem először került előtérbe a bilingvális oktatási modell. Mint javaslat szerepelt az oktatási kerettörvény módosításának tervezetében. Akkor arról volt szó, hogy a nemzeti közösségek diákjai kisebbségi nyelven, azaz az anyanyelvükön vagy bilingvális oktatási modellben tanulhatnak.
– Amikor a tervezet közvitája zajlott tavaly júliusban, ez ellen felszólaltam, és a frakció nevében levelet is írtunk az oktatási minisztériumnak, melyben tudattuk, hogy ezt elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartjuk. Hiszen az anyanyelven való tanulás joga csorbul ezzel. Amennyiben ez a mostani javaslat is eljut a parlamentig, ismét felszólalunk a bilingvális oktatási modell ellen. Azt gondolom, hogy a többi nemzeti közösség ereje mellett számítani lehet a politikai nyomásgyakorlás erejére is – mondta Vicsek Annamária, a VMSZ parlamenti képviselője.
„EZ NONSZENSZ!”
Tóth Szilvia, a szabadkai Majsai úti iskola igazgatója a tanulmányjavaslatra reagálva nyilatkozta ezt nekünk. Mint mondja, szerinte ez a javaslat igen gorombán avatkozik bele az alkotmányos jogainkba, az anyanyelven való tanulás adta jogukba, és hangsúlyozta, hogy ha a diákok néhány tantárgyat szerbül kényszerülnek tanulni, és a tudásukat nem tudják szavakba önteni, az a tanulóknak óriási lelki trauma is lehet, így pedig a tanulmányi eredményük is rosszabb lehet.
