– Az inkluzív oktatás minőségi oktatás minden diák számára, hiszen az individualizált, differenciált oktatás lényege, hogy minden diákot számba vesz a képességei alapján az IOP, azaz a személyre szóló tanterv révén, tehát azokat is, akiknek szükségük van többlet oktatási segítségre, azokat is, akiknek nincs, és azokat is, akik valamiben kiemelkedően tehetségesek. Mindezt úgy, hogy – az inklúzió jegyében – ezek a tanulók egy tanteremben ülnek az órákon. A különleges bánásmódot igénylők és a tehetséges diákok is. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a különleges bánásmódot igénylő diákokból speciális csoportot formáltak, úgy foglalkoztak velük külön, hogy kiemelték őket az osztályközösségből, a velük egyidős társaik közösségéből. Az IOP 2 vonatkozik az intellektuális téren különleges bánásmódot igénylőkre, az IOP 3 a tehetséges, valamiben kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokra, az IOP 1 pedig a többi tanulóra, azaz a nagy többségre. Az IOP 2 olyan diákoknak készül, ahol már külön feladatok szükségesek és esetleg ezen diákok képességeihez mérten változtatni kell a tananyagon is, de például diszlexiás, diszgráfiás tanulókkal még IOP 1-es tantervvel is lehet dolgozni. Az IOP 3 pedig azoknak készül plusz feladatokkal, akik többre, nagyobb kihívásokra vágynak az órákon. Persze ez az oktatási forma megköveteli a tanároktól, hogy az órákra kicsit többet kell készülniük, viszont a jól előkészített óra problémamentesen, könnyen lezajlik – mondta Branka Bešlić, a szabadkai a Sonja Marinković Általános Iskola iskolapszichológusa, aki hangsúlyozta: az inkluzív oktatás véleménye szerint jól működik, de támogatottság ehhez az oktatási formához minden területen szükséges. – Fontos, hogy az inkluzív oktatás területén folyamatos fejlődés, előrehaladás legyen. Ehhez vannak képzések, szemináriumok szervezve a tanároknak. Fontos az együttműködés is a szülőkkel, hogy ők is értsék az inkluzív oktatási modell lényegét. Fontos az együttműködés a többi iskolával, általános iskolákkal, középiskolákkal is, hogy az általános iskolai tanulmányok végén ne szakadjon meg a folyamat és a középiskolákban is lehetőség legyen az IOP szerinti tanulásra. Már az iskoláskor előtti intézményekkel való együttműködés is fontos.
A Sonja Marinković Általános Iskola – ahol jelenleg már csak egy nyolcadik osztályban folyik magyar tannyelven tanítás, alsóbb osztályok már nincsenek magyar nyelven – tagja a szerbiai inkluzív oktatást támogató hálózatnak, és ez az iskola az inkluzív oktatás egyik mintaintézménye a hálózaton belül. A hálózatot 2010-ben hozta létre az oktatási minisztérium az inkluzív oktatási modell, mint jó gyakorlat népszerűsítésére és közvetlen segítségnyújtási lehetőségként azoknak az intézményeknek és személyeknek, akiknek szükségük van támogatásra. Jelenleg 14 mintaintézménye van és több mint 120 szakember tagja, köztük tanárok, iskolapedagógusok, iskolapszichológusok, gyógypedagógusok. Az említett szabadkai iskola 2014-ben létrehozta a helyi hálózatot Szabadkán. Igyekeznek különböző projektumokat megvalósítani, tavaly például kettőt sikerült: a középiskolákkal való hálózati együttműködés kialakítása, képzést tartottak a középiskolákban, valamint felmérték az IOP szerint tanulók szakmai orientációját és megszervezték a középiskolák bemutatkozását a diákok és szüleik számára.
