1374 óvodás van most az iskola-előkészítő magyar csoportjaiban és 112 magyar óvodás a vegyes csoportban, míg tavaly a magyar csoportban 1540-en, a vegyesben pedig 110-en voltak. Ismét csökkent tehát a létszám, de ahogyan azt lapunknak nyilatkozva Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár elmondta, az eddigi tagozatszámot igyekeznek megőrizni. Mint mondta, leginkább a születések számának csökkenése és az elvándorlás okozza ezt, és a gazdasági javulás lehetne ennek a helyzetnek az orvossága.
– Becsléseink szerint megmaradhat a tagozatlétszám, de erről tisztább képet majd csak az iratkozási időszak végén kaphatunk, május 31-e után, azzal, hogy szeptemberig még történhetnek változások, folyhatnak harcok a kis létszámú tagozatokért. 15 fős létszám alatt kell kérvényezni az önálló tagozat megnyitását, de tavaly már voltak olyan egyedi esetek is, ahol még 5 fő alatti osztályok megnyitását is támogattuk. Maradékon pedig például úgy tudtunk magyar tagozatot nyitni, hogy elsőtől negyedikig egy kombinált tagozaton tanulnak a diákok – mondta a tartományi titkár.
Ami a középiskolásokat illeti, 1686 nyolcadikos diák van most a magyar tagozatokon, és a számukhoz képest több, szám szerint 2271 középiskolai férőhely várja őket a magyar tannyelvű középiskolai szakokon, 560 a hároméves szakokon és 1711 a négyéves szakokon. Ám ahogyan beszélgetőtársunk hangsúlyozta, ez az iskolák iratkozási terve, a minisztériumnak ezt még jóvá kell hagynia.
Idén a kisérettségiző nyolcadikosok számára újdonság, hogy több pontot lehet gyűjteni a hozott tanulmányi eredménnyel, maximum 70-et, míg a kisérettségin legtöbb 30 pont szerezhető: 10 anyanyelvből, 10 matematikából és 10 a kombinált teszten. És minimum 50 pontot szükséges megszerezni a négyéves középiskolai szakokra való bekerüléshez, ám fontos tudni, hogy a rangsor a döntő és a népszerű középiskolai szakokra való bekerüléshez – mint amilyen az egészségügyi középiskolák, a közgazdasági középiskolák irányzatai és egyes gimnáziumok – az 50 pont nem lesz elég, itt valószínűleg verseny alakul ki. Az eddigi tapasztalatok szerint az említett iskolákban egyedül csak a zombori gyógyszerész-technikusi szakon szokott néhány hely maradni, a többi szak megtelik.
– A magyar szakokon az arányok úgy alakultak, hogy a tanulók mintegy 20 százaléka gimnáziumba ment, mintegy 80 pedig szakközépiskolába. A szakközépiskolát választók mintegy 20 százaléka hároméves képzésen tanul, a többiek négyéves szakokon. Várhatón ezek az arányok lesznek jellemzőek idén is. A duális képzés mint lehetőség némileg növelheti a hároméves szakok népszerűségét, mert ilyenkor a beruházó cégek gyakorlati oktatást biztosítanak a tanulóknak, ösztöndíjat fizetnek nekik, és nagy esély van arra, hogy majd ott munkába is állhassanak. A duális képzésben Vajdaság élen jár, magyar vonatkozását a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskolában találjuk, itt lakatos-hegesztő szak létezik magyarul duális képzési formában – tudtuk meg Nyilas Mihálytól. – Az iratkozási tervek alapján az is látható, hogy a középiskolák igyekeznek versenyképes szakokat nyitni. Közelítünk a szükségletekhez, bár még mindig van sok olyan oktatási profil, amelyről egyértelműen tudjuk, hogy e szakon végzettek számára nehéz a munkába állás.
Tavaly 49-cel több magyar nyolcadikos volt, mint idén, és a 2015/2016-os tanévben 38 középiskolában összesen – azaz az elsős, másodikos, harmadikos és negyedikes tanulókat is számolva – 5828 tanuló ül a padokban 305 magyar tagozaton. Ahogyan az oktatási titkártól hallhattuk, az iratkozási terv szerint a tagozatok száma az idei tanévben sem változik, amennyiben a minisztérium jóvá hagyja az iskolák terveit. Az iratkozási kalendárium szerint május 1-ig kell megjelennie a meghirdetett szakokról, férőhelyekről szóló pályázatnak. Június közepén zajlik a kisérettségi, június végén tölthetik ki kívánságlistáikat a végzősök, július elején történik meg a rangsorolás, majd az iratkozás, amelyet majd az iratkozás második köre fog követni.
