A Magyar Nemzeti Tanács oktatásfejlesztési stratégiája felsőoktatási fejlesztési koncepciójának egyik kiemelt pontja, hogy Vajdaságban a magyar nyelvű képzések számának a növelését leginkább olyan új képzési formákkal szeretnék megvalósítani, amelyeknek egyik fontos szegmense egy felsőoktatási képzési központ létrehozása. Ez olyan infrastruktúrával rendelkezne, amely magyarországi modell szerint is képes kizárólag a magyar nyelvhez köthető képzések és átképzések lebonyolítására. Itt elsősorban a gyógy- és a fejlesztőpedagógia-, valamint a mentálhigiénéképzés kerülne előtérbe. Ezen stratégiai szándék megvalósítása már elkezdődött két szinten. Egyrészt a magyar nyelvű fejlesztőpedagógiai hálózat kiépítésével. Az ezzel kapcsolatos felmérések folyamatban vannak, a szülőknek, intézményvezetőknek kiküldték azt az értesítő levelet, amelyben arra kérik őket, hogy figyeljenek fel a fejlesztő- és gyógypedagógiai programra. Másrészt a Pető András Főiskola konduktorai vannak jelenleg Vajdaságban, Zentán tartanak egy háromhetes képzést. A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a magyarországi Pető András Főiskola szakemberei tartanak fejlesztő foglalkozásokat a Pető-módszer alkalmazásával a központi idegrendszeri betegségekkel küzdő gyermekek és felnőttek számára. Az MNT szeretné, hogy a későbbiekben ez egy itteni képzési rendszerré alakuljon ki, és hogy egy önálló intézményi keretet tudjon majd jelenteni kihelyezett részleggel. Ez utóbbi azért is fontos, mert ezek a foglalkozások speciális felszerelést és megfelelő körülményeket, helyet igényelnek. Mindezt Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Petkovics Márta, az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagja mondták el nekünk.
– A nemzetpolitikai államtitkárság, a magyar kormány támogatásával a világhírű Pető András Főiskola legjobb szakemberei tehát most itt vannak. A jövőre nézve fontos, jelentős gyógypedagógiai és fejlesztőpedagógiai gyakorlati munka alakul ki. Én nagyon bízom abban is, hogy hamarosan az inkluzív gyógypedagógiai képzés is elindulhat. E másoddiploma megszerzését jelentő képzés tanítói vagy tanári diplomával rendelkező pedagógusok számára indulhat el. Konkrétumokat is hamarosan mondhatunk ezzel kapcsolatban – hallottuk Hajnal Jenőtől.
Hogy ilyen képzésekre szükség van, azt egyrészt az évtizedes tapasztalatok is mutatják, és ezt megerősítették a közoktatási konzultatív testületeken folyó tanácskozások is. Az óvodába és iskolába kerülő gyerekek egy része különböző részképességi zavarokkal küzd, és az inkluzív oktatással kapcsolatban a pedagógusok felkészítése is fontos.
– Az inkluzív gyógypedagógiai képzésnél a gyakorló pedagógusok bevonására számítunk, hiszen sokszor olyan dolgokkal kell foglalkozniuk, amelyekhez valójában nem kaptak képesítést. De ilyen irányú továbbképzés sincs szinte magyar nyelven. A katalógusban csak néhány képzés van, szóval ezek az előirányzott képzések valóban hiánypótlóak lehetnek – tette hozzá Petkovics Márta.
Beszélgetőtársaink azt is hangsúlyozták, hogy nem hitethetjük el magunkkal, hogy a gyógy- és a fejlesztőpedagógia szempontjából önmagában elegendőek ezek a továbbképzések, hanem ezt intézményesíteni kell. A közvetkező hónapok lépései arról szólnak majd, hogy intézményes kereteket biztosítson az MNT.
