Mindennapos gyakorlatok az 1–4. osztályos diákok számára a tanórákon címmel indult el egy kísérleti-program az egyik belgrádi általános iskolában. Ennek célja, hogy a diákok a tanítási nap idején háromszor a tanítási órákon 5–10 perces gyakorlatokat végezzenek. A projektumot Belgrádban a Testnevelési Kar realizálja az oktatási minisztériummal együttműködve. Az, hogy elér-e hozzánk is ez a projektum, még a jövő kérdése, ám az bizonyos, hogy nem fog olyan nagy újdonságot jelenteni, mivel több szabadkai általános iskolában is arról beszéltek nekünk a hír kapcsán, hogy a tanítók már eddig is azt tették, hogy megmozgatták a diákokat a tanórákon is: alsó osztályokban erre kiváló lehetőséget nyújtanak a körjátékok, a tananyaggal is összekapcsolható mondókák, versek mozgással való kísérése.
Bővebben erről a szabadkai Október 10. Általános Iskola két tanítónője, Kabanica Zita és Hajbel Katalin mesélt.
– Ép testben ép lélek. Így tartja a közmondás is. Mozgáscentrikus ember lévén nagyon üdvözlöm ezt a kezdeményezést, de úgy gondolom, hogy minden gyakorló pedagógus már alkalmazza ezt, mert a kisgyerekeknek erre szüksége is van. A gyakorló pedagógus látja is, hogy mennyire feszültek a diákok, amikor belekényszerítjük őket a kemény székbe 45 percre, főleg, ha még a lábuk is lóg, vagy az asztal mérete sem megfelelő nekik. Ez hirtelen változás az óvodához képest, ahol még sok a mozgásos foglalkozás. Ezért is van szükség arra, hogy a tanórákra is belevigyük a mozgást. A kisdiákok figyelme kb. 20 percig köthető le, utána váltani kell: énekelni, mondókázni, mozogni, körbejárhatjuk az osztályt, mint a gólya vagy a medve. A mai gyerekek sajnos mozgásszegényebb életmódot folytatnak, mint évekkel ezelőtt, holott a testüknek igénye lenne rá. Én gyerekként fára másztam, gödörbe futottam, kimásztam belőle... A mai gyerekeken sajnos látszik, hogy kisebb a kondíciójuk, rosszabb a testtartásuk. A gyerekek életkori sajátosságát figyelembe véve, a heti 3 testnevelésóra is kevés – hallottuk Zita tanító nénitől.
– Vannak például körjátékok, amelyek játékos formában megmozgatják a diákokat. Például körbeállunk, és eljátsszuk, hogy fúj a szél, vagy a kör közepére megy, aki szereti a palacsintát, aztán helyet cserél azzal, akinek a kedvenc tantárgya a matek. Matekórán például a számokat össze lehet kapcsolni a mozgással, leüléssel, felállással, zeneórán is be lehet iktatni mutogatást, tapsolást, a dalokhoz mozgást lehet kötni. Szóval majdnem minden órába be lehet vinni a mozgást. Nagyon szeretik a gyerekek például a reggel-este játékot. Ez gyors, nem jár nagy felfordulással sem, és szépen felrázza az elfáradt tanulókat. Sorba állnak, és a reggel szóra felállnak, az estére leguggolnak. És észrevétlenül máris fel vannak frissítve. Ezek után jobban is figyelnek. Viszont tudni kell a határt is, nehogy túlpörgessük a diákokat, ne menjen a mozgás a figyelemkoncentráció terhére. Meg kell találni az egyensúlyt – tette hozzá Katalin tanító néni.
Mindketten hangsúlyozták, hogy a tanító kreativitásától is sok függ, és a tanórákra bevitt mozgást nem szabad úgy értelmezni, hogy a tanórából veszi el az időt, mert egy felfrissült diákkal hatékonyan lehet dolgozni az adott tanórán rövidebb idő alatt is.
