Szeptember elseje közeledtével az oktatásügyi dolgozókban, diákokban és szülőkben egyaránt számos őket érintő, az oktatásüggyel kapcsolatos kérdés merülhet fel. Az elkövetkező tanévről, az erre vonatkozó változásokról, az észlelhető diáklétszám-csökkenés hatásairól, továbbá a kisebbségi oktatásban jelentkező kis létszámú osztályok sorsáról Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárral beszélgettünk.
Már évek óta ilyenkor, tanév elején felmerül, hogy a kis létszámú iskolákat – 400 fő alatti –, kis létszámú osztályokat a bezárás, megszűnés veszélye fenyegeti. Mennyire reális ez a félelem, veszély? Hány kis létszámú magyar osztály van?
– A kérdés elemzésénél leginkább az általános iskolákat kell szem előtt tartanunk. Felröppent a hír augusztusban, hogy Szerbiában sok iskolát bezárnak majd, mégpedig mindegyiket, ahol a diáklétszám 400 fő alatt van. A tartományban 345 általános iskolánk van, ebből 187-ben van négyszáznál kevesebb tanuló. Mint gyorsan kiderült, ez is csak rémhír volt. A kiegészítő feltétel ugyanis ahhoz, hogy egyáltalán vizsgáljuk ezen iskolák létjogosultságát, hogy két kilométeres körzetben ne legyen másik működő iskola. Ebben az esetben ilyen helyzet csak a nagyvárosainkban adódhat, valóban indokolatlan, hogy egymáshoz közel két iskola is működjön. Falvainkat és kisvárosainkat tehát az említett négyszáz alatti diáklétszám miatti bezárás vagy megszűnés veszélye nem fenyegeti.
Azt is tudnunk kell, hogy az önkormányzatok, tehát a községek és a városok döntenek a területükön működő iskolahálózatról és annak módosításáról, amit utólag a tartomány is jóváhagy. Ha így iskolák összevonása történik, az sem az iskola bezárását jelenti, mivel az adott épület a központi iskola tagozataként is működhet tovább. Persze, ilyenkor csökken az önállóság, és ez a kisebbségi, magyar oktatás szempontjából semmiképp sem mindig indokolt. Ha egy faluban magyar nyelven folyik az oktatás, és ott önálló iskola működik, visszalépés az, ha tagozattá alakul át, amelynek a központja a városban van, ahol történesen főleg vagy kizárólag szerb nyelvű oktatás zajlik. Minden esetet tehát külön kell mérlegelni, vizsgálni. Van nem egy olyan eset is, ahol a községben csak egy központi iskola működik hatalmas számú diákkal, nagyszámú épületben, több településen. A kisebbségi, illetve magyar oktatás és a munkaszervezés szempontjából itt éppen az összevonás ellenkezője indokolt, tehát a központi iskola kettő vagy több önálló intézményre – iskolára történő szétválasztása. Az pedig egyértelmű, hogy ebben a tanévben sem összevonásra, sem bezárásra sor nem kerülhet, mert ezeket a tanév kezdetét megelőzően kell megtenni.
| Újvidéken a József Attila Általános Iskolában 7 elsős lesz, a Sonja Marinković Általános Iskolában 6, a Petőfi Sándor Általános Iskolában pedig 12. Szabadkán a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában 12, az Ivan Goran Kovačić Általános Iskolában 8, a Đuro Salaj Általános Iskolában 8, a Széchenyi István Általános Iskolában a Šabaci utcai épületben 9, illetve a kelebiai részlegben 8 diák indul első osztályba. Óbecsén a Zdravko Gložanski Általános Iskolában 5 kiselsős lesz, Nagykikindán a Fejős Klára Általános Iskolában 7, Nagybecskereken a Sonja Marinković Általános Iskolában 13. Székelykevén 11 elsős lesz, Szajánon 4, Doroszlón 6, Nemesmiliticsen 10, Kisoroszon 5, Bezdánban 9, Padén 8, Gomboson 5, Szentmihályon 8, Bácskertesen 6, Adorjánon 12, Bajmokon 8, Törökfalun 4, Bácsgyulafalván 7, Bajsán 13, Kispiacon 8, Pancsován 1, Dreán 2, Gunarason 12, Ludason 6, Temerinben 12, Szilágyin 2, Zentagunarason 8, Tiszakámánfalván 8, Ürményházán 4. |
Az oktatási minisztériummal folytatnak-e tárgyalásokat ez ügyben? Mi az álláspontjuk, mi az a diáklétszám, amely esetében ragaszkodnak a meglevő helyzethez?
– A titkárságunk és az MNT a magyar nyelvű oktatásban továbbra is azért küzd, hogy megakadályozzuk a bezárásokat és összevonásokat. Viszont, ha csak egy-két diák marad tagozatonként az iskolában vagy az iskolaépületben, vagy akár egyetlen sem, előbb vagy utóbb bekövetkezik a bezárása vagy megszűnésre. Ez ritkán fordul elő, de csak amiatt, mert a következő évek valamivel népesebb diákgenerációi mégis szavatolják az iskola vagy a tagozat fennmaradását. Szembetűnő különbségek jelentkeznek.
A Tartományi Titkárságnál kérvényezhető a tizenöt tanulónál kevesebb létszámú osztályok megnyitása, ez a magyar tannyelvű elsős osztályokra is vonatkozik. Erről az MNT is véleményt mond. Idén eddig 36 ilyen, az iskoláink részéről benyújtott kérelmet bíráltunk el, és mindegyik esetben úgy találtuk, hogy indokolt az osztályok megnyitása. A kérelmek számát illetően ez két kérelemmel több a tavalyi évhez képest. Ami a többi kisebbséget illeti, hét iskola kérte román, öt horvát, négy szlovák, kettő ruszin nyelven a kis létszámú elsős osztályok megnyitását. Az ötös diáklétszám az, amelyhez ragaszkodunk. A falvak esetében akár még ez alá az ötös szám alá is mehetünk. Az alsós osztályokban összevont tagozatok is kialakíthatók. Első fázisban az ilyen kérvényeket szinte kivétel nélkül jóvá hagyjuk, az MNT is, miután a második fázisban a minisztérium is engedélyezi, a pénzelést is biztosítva. Ebben a fázisban adódhat nehézség, gondolom az idén is lehet ilyen, de mindent megteszünk a siker érdekében. Sokat fog jelenteni ebben az ügyben, ahogy minden egyéb oktatási ügyünkben is az új államtitkárunk, Vicsek Annamária minisztériumi jelenléte.
| A magyar nyelvű oktatásra vonatkozó egyik nagy változás, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Haladó Párt között megkötött koalíciós szerződés szerint a minisztériumhoz tartozó három vajdasági iskolaigazgatóság mellett egy negyedik is meg fog alakulni. A jelenlegi újvidéki, nagybecskereki és zombori mellett létrejön a szabadkai iskolaigazgatóság, amely a Tisza mentét, Magyarkanizsát, Zentát, Adát, valamint Szabadkát, Topolyát és Kishegyest fedi majd. |
A kisebbségi akciótervet a Szerb Kormány márciusban fogadta el, amely előirányozza többek között az osztálylétszámra vonatkozó jogszabályok módosítását is. Végre tartós megoldásokra számíthatunk tehát, mert erőfeszítéseinknek köszönhetően felismerték Belgrádban is, hogy a kisebbségi oktatásban sem az iskolai munkahelyek, sem a tagozatok számát illetően nem ugyanazok a szabályok kell, hogy érvényesek legyenek, mint általában az oktatásban.
A középiskolák, egyes kevésbé népszerű szakok esetében is van ilyen gond? Egyáltalán, a vajdasági magyar diákok körében mely középiskolai szakok a legnépszerűbbek?
– A mi adataink szerint – amelyek szeptember folyamán még változnak – 1487 diák folytatja tovább magyar nyelven középiskolai tanulmányait a tartományban. 2139 szabad férőhely volt, ebből 652 betöltetlen hely maradt. Ebből a 652 nem betöltött férőhelyből négyéves szakon 431, hároméves szakon 221 hely maradt. A legnépszerűbbek az idén is az egészségügyi, közgazgazdasági középiskolák és a gimnáziumok voltak. A jövőben azoknak a tagozatoknak a beindításán kell gondolkodnunk és dolgoznunk, amelyek most a minisztérium pályázatában nem szerepeltek, pedig mi is, az iskolák és a Magyar Nemzeti Tanács is kérte őket. Szakközépiskoláinknak a duális, tehát a gazdaság és a valós munkahelyeket megcélzó oktatás és képzés felé kell fordulniuk.
Számos médiumban látott napvilágot a hír: az új tanévben sem Vajdaságban, sem Szerbia más részén nem lesz őszi szünet. Miért döntöttek így? A diákoknak ugyanannyi pihenőjük lesz, mint tavaly, vagy kevesebb?
– Ez a 2012/2013-as tanévtől így van, azóta nincs őszi szünet. Ennek az az egyszerű oka, hogy az első félév jelentősen rövidebb a másodiknál, tehát jobb, ha a téli szünet hosszabb. Az őszi szünettel az amúgy is rövid első félévet még inkább széttagolnánk.
A tartományi oktatás iskolanaptárának elfogadása hosszú évek óta a Tartományi Titkárság hatáskörébe tartozik, míg Szerbia többi részén ezt a minisztérium teszi. A két naptár különbözik, ami érthető, hiszen tartományunk több nemzetiségű és különböző vallási összetételű közösség – mondta Nyilas Mihály.
– Az idei tanév a következőképpen néz majd ki Vajdaságban: természetesen szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik a tanév, és az első félév december 23-án, pénteken ér véget, ez után következik a három hetes téli szünet. A második félév január 16-án kezdődik, ennek a végét az oktatásügyi intézmény típusa határozza meg, illetve az a tény, hogy végzős osztályokról van szó, vagy sem. Az általános iskolák nyolcadikosainak az utolsó tanítási nap május 30-a, a gimnazistáknak május 23-a, a három és négyéves középiskolák végzőseinek pedig május 30-a. A nem ballagó diákok esetében az általános iskolások június 13-ig, a középiskolások június 20-ig járnak iskolába – hallottuk az illetékestől.
(A titkárság további terveiről, a beruházásokról jövő csütörtöki számunkban olvashatnak.)
