A tavaszi parlamenti ülésszakra tervezi az oktatási minisztérium, hogy egy csomagban előterjeszti az oktatásra vonatkozó törvényeket, így az oktatás és nevelési rendszer alapjairól szóló törvényt, ami egy új törvény lesz, módosul az óvodai oktatásról és nevelésről szóló törvény, az általános iskoláról szóló törvény, és új törvényként érkezik a középiskoláról szóló törvény. Vicsek Annamária oktatási államtitkár lapunknak nyilatkozva elmondta, a törvények módosítása, újraalkotása során a vajdasági magyarság szempontjából nagyon fontos, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény szavatolta jogok ne csorbuljanak, és ne változzanak a tartományi hatáskörök.
– Nem igaz, hogy a tartományi oktatási titkárság jogköre a minisztériumra lesz átruházva. Például az osztályok jóváhagyásával, a kihelyezett tagozatok létrehozásával, az igazgatók kinevezésével, az oktatási felügyelőséggel, a vajdasági iskolákra vonatkozó kalendáriummal kapcsolatos döntések – tehát mindazon területek, amelyek eddig a tartományi oktatási titkárság hatáskörében voltak – továbbra is így fognak maradni, ebben nincsen változás. A kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény is figyelembe volt véve eddig is, így azokban az esetekben, amikor egy iskolában kisebbségi nyelven is folyik tanítás, akkor az igazgató kinevezésénél az adott nemzeti tanács is véleményt ad. Ez a véleményalkotási jog ezután sem csorbul, és az iskolaszéki tagok kinevezésére vonatkozóan is figyelembe lett véve most is a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény – mondta el Vicsek Annamária az oktatás és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény munkaváltozatával kapcsolatban.
Ami az Országos Oktatási Tanáccsal kapcsolatos változásokat illeti, a 40 tag helyett 29 tagú lesz, a mandátum pedig 6 évről 4-re csökken, és a jogköreiben is történik változás.
– A jogköreit illetően, az elmúlt években meglehetősen sok problémába ütközött az oktatási minisztérium javaslatainak, az oktatás minőségét javítani célzó törekvéseknek a megvalósítása, ugyanis az OOT sok esetben gátolta a dolgok előremozdítását. Most az van előirányozva, hogy az OOT csak véleményezi a tanterveket, programokat, standardokat. Az országok mintegy 90 százalékában az ilyen és hasonló jellegű intézmények tanácsadó jellegűek, és csak nálunk, illetve az országok mintegy 5 százalékában van csak döntéshozó szerepe. Most gyakorlatilag európai standardnak megfelelővé válik az Országos Oktatási Tanács szerepe. Most is lesz olyan terület, amely esetében az OOT javaslattevő, például az oktatási stratégiára vonatkozóan.
Az új törvény előirányozza a szülők felelősségének növelését is. A szülők felelősségre vonhatók pénzbírság formájában is például a gyermekek egymás közötti fizikai vagy verbális agresszív megnyilvánulásaiért, vagy ha nem íratják be idejében gyermeküket az iskoláskor előtti intézménybe vagy az iskolába, illetve ha 8 napon túli hiányzást nem igazolnak. A szülők ötezertől százezer dinárig terjedő büntetésre számíthatnak. De a súlyosabb vétségek – például iskolai dokumentumok megsemmisítése, átírása, kijavítása, iskolai tulajdon megrongálása, eltulajdonítása, alkohol, cigaretta, narkotikum használata, fegyver behozatala az iskolába vagy mobiltelefonok alkalmazása úgy, ahogy azzal másik tanuló jogai sérülnek – sem maradnak büntetlenül.
– A pénzbírsággal kapcsolatos javaslatok valóban benne vannak a tervben. Akár szülőként, akár tanárként, akár külső szemlélőként gondolunk bele, akkor ezek reális elképzelések. Az iskolákban sajnos egyre inkább előfordul a diszkriminatív viselkedés, az agresszió, és mindenképpen rendszerszintű megoldást kellene találni. Természetesen maga a büntetés nem elegendő, hanem tanácsadó tevékenység formájában továbbra is foglalkozni kell az érintett gyerekekkel – hangsúlyozta beszélgetőtársunk.
