Hogyan és ki méri fel az első osztályba készülők iskolaérettségét? Milyen területeket tesztelnek és mit javasolnak a szakemberek, ha valamely területen nehézségeket észlelnek? Egyáltalán mik az iskolaérettség kritériumai? Ilyen kérdésekkel kerestük fel Rizsányi Tündét, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola iskolapszichológusát, ugyanis az iskolaérettségi tesztelést az iskolák szakszolgálata végzi el április-május folyamán a 6,5–7,5 éves gyermekek körében.
– Több területen figyeljük meg, hogy a gyermek érett-e az iskolakezdéshez. Mivel létezik az inkluzív oktatás, ha egyes területeken akadnak gondok, de nincsenek nagyon nagy nehézségek, akkor beíratható a gyerek, és individuális tantervvel foglalkoznak velük. Az egyik terület, amit vizsgálunk, a fizikai érettség. A gyerek 6,5–7,5 évek kor között iskolaköteles, és testileg is a korosztályának megfelelően kell érettnek lennie. A fizikai érettséghez tartozik még a motorikus képességek felmérése, a nagy és a finommotorikus képességek felmérése. A kognitív érettség területe az egyik legfontosabb terület, több pici területből áll: itt a tesztek különböző képességeket mérnek fel, például a figyelem, a gondolkodás, a memória felmérését, a számfogalom meglétének felmérését. A következő terület a szociális érettség felmérése. Hogy a gyerek kommunikál-e, kész-e arra, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre. Az érzelmi érettség jelei is hasonlóak: nyitott, kommunikatív, nem félénk, veszi az akadályokat. Amennyiben egyes feladatoknál például elsírja magát, nem tudja elviselni a kudarcot, ez az egyik jele az érzelmi éretlenségnek például. Mindemellett arról is szoktunk beszélgetni a gyerekkel, hogy motivált-e az iskolához, van-e kedve hozzá, mit gondol, milyen lesz az iskola, milyen lesz iskolásnak lenni – hallottuk az iskolapszichológustól, aki hangsúlyozta: amikor nagyobb gondot észlelnek, akkor a gyermeket a fejlődési tanácsadóba irányítják az illetékes szakemberekhez, de nem feltétlenül van szükség minden észlelt nehézségnél erre. – A szülőknek mindig el szoktam mondani, hogy mely területeken lehetne még fejleszteni a gyermeket iskolakezdésig, és ehhez játékos feladatötleteket is adunk. Olyan mindennapi feladatokat, amellyel a gyermek valójában észre sem veszi, hogy „dolgoztatva” van: különböző méretű tálakat méretük szerint egymásba tenni, megkérni a gyereket, hogy a második fiókból balról vegyen ki valamit, megkérni, hogy számolja meg, hány személyre kell megteríteni az ebédhez. Nagyon jó a finommotorika fejlesztéséhez a tésztagyúrás, a tépőzár helyett a cipőfűző, a folyékony szappan helyett a hagyományos alakú szappan használata, a gombok begombolása. A gyerekek gyurmázzanak, homokozzanak, memória-játékozzanak!
Rizsányi Tünde elmondta, a gyerekek nagy része ugyan iskolaérett, viszont egyre több az olyan gyerek, akiknél nehézségek mutatkoznak, egyes területeken való képességeik nincsenek a korosztályuk elvárásaival összhangban kifejlődve.
